Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Enige
Alkotások száma: 13
Regisztrált: 2008-02-21
Belépett: 2009-01-05
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (8)
-Egyéb prózai alkotások (1)
-Mese (1)
-Elbeszélések (1)
-Versek (2)
Feltöltve: 2008-02-23 15:32:50
Megtekintve: 1918
Nagyban játszani

Másokkal űzöl kegyetlen játékot
Érzelmekkel csapod be őket
Csőbe húzol minden barátot
Nem álltál senki mellett
Egyedül dolgozol, egyedül
Élvezed mások kínját
Szíved csak akkor derül,
Ha más embert síni lát.
Nagyban játszol és nem félsz
Ez már nem csak holmi vicc
Miért? Mert semmit sem érsz
Magadban mindenkit szidsz
Pedig a hiba benned van
Nem vallod be, magadnak sem.
Nagy játékod látatlanban
Elpusztult mindenem.
De te csak nevetsz magányodban
Hogy elrontottad a boldogságot
Látod, mit tettél? Mi lett végül?
Átverted a halált, megöltél egy barátot
Már látod? Szíved sosem serdül.
Maradsz tudatlan, míg élsz.
Kezemben a toll perdül.
Levelet írok. Miért, mit vélsz?
Gondoskodom róla, biztosra veheted
Hogy életed rövid legyen
A napvilágot nem látod többet
Ölni készülünk a sötét éjben
Mi is nagyban játszunk, látod?
Összegyűlünk majd a dombon
Csapatosan indulunk feléd
Csendben lépünk lábnyomon
Halkan lépünk házadba
Nem hangzik semmi nesz
Nem ébredhetsz ágyadba
Kérdezünk, de nem felelsz.
Mélyen nyom az álom,
Nem hallod léptünket
Pedig itt vagyunk. Itt a párod
Hideg penge vet véget.
Szívünk dobbanását halljuk,
Én lépek feléd késsel,
Felemeljük, és lesújtjuk
Tiszta hidegvérrel.
De te nem mozdulsz. Miért?
Nem kiáltasz fel, mint vártuk.
Ez amit senki sem ért
Majd a paplant félrehúztuk.
Nem vagy alatta. Csak párnák.
Kérdőn nézünk egymásra
Többiek is ezt látták.
Talán mindez hiába?
Csendes kattogást hallunk
Merről jöhet? Szekrényből?
Megnézzük, de semmit se találunk.
Katt…katt? Talán fentről?
Sehol nem látjuk, de hangosodik
Fényt látunk az ágy alól
Ekkor minden megvilágosodik
Katt, katt. Piros fény dalol.
Mostmár tudjuk, itt a vég
A bomba felrobban
És minden elég
Mindünk otthontalan.
Megtaláltuk a pokolgépet
Nincs több időnk
Te mindezt végignézed
És a mi életünk
Viccnek fogod fel.
Négy másodperc és vége
Mindenkit könnyek lepnek el
Te mosolyogva más felesége
Mellett találtál nyughelyet
Másodpercek múlva vége
Nevetve vészeled át a műved.
Lejárt az idő, és ijedten ugrasz fel
Robbanásra jut eszedbe tetted
Rájöttél! Mekkorát hibáztál
Mert a bombát elindítottad, s nem is sejtetted.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!