Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: !vikica!
Alkotások száma: 54
Regisztrált: 2005-04-06
Belépett: 2017-09-16
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Haikuk (1)
-Egyéb prózai alkotások (11)
-Versek (37)
Feltöltve: 2005-06-30 10:18:59
Megtekintve: 1808
Reménytelen
Feladom, reménytelen, fáradt vagyok.
A remény távoli csillagként ragyog.
A remény, hogy egészen tied vagyok.
Hogy álmaim hozzád nem túl nagyok.

Nem élhetek álomban, az önmegcsalás.
Nem segít éjszakákon át a zokogás.
Nem ér semmit itt már a dőre tagadás.
Még kevésbé az esztelen tapadás.

Elengedlek hozzá a nyári széllel.
Majd visszajössz egyszer a hideg téllel.
Ölellek talán újult szenvedéllyel.
Vagy elküldelek rideg intéssel.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-05-21 21:30:19
Valami olyasmi.:)
2007-05-19 22:54:36
Keménynek tűnsz döntéseidben, ez a vers azt mondja nekem! Igen?:-)
2006-06-25 18:50:14
Mert még én se tudtam. Az utolsó előtti sor jött be...:S
2006-06-22 22:43:23
Kicsit befejezetlennek tűnik, hiányzik h utána mi lesz veled :).