Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: !vikica!
Alkotások száma: 54
Regisztrált: 2005-04-06
Belépett: 2017-09-16
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Haikuk (1)
-Egyéb prózai alkotások (11)
-Versek (37)
Feltöltve: 2005-05-25 13:14:44
Megtekintve: 1838
Utópia
Egy kis buta lányszív, buta, idétlen sorsa.
Rá kellett jönni: Az élet nem habos torta.
Édesanyja mondta: „El vagy kényeztetve lány,
Nem olyan egyszerű, mint hiszed ez a világ.
Mindig mondtam nektek jobb a félárváknak is,
Hamarabb rájönnek a világ sokszor hamis.
Látod egy hús vagy te tizennyolc évesen lány
És apáddal mi vagyunk rajtad a vastag háj.
Háj, mely eddig minden bajtól, rossztól megvédett,
Elég, ma az igazi világról mesélek!
Az igazi világ kegyetlen, csak néha jó.
Olyan, mint néhány óra után a hideg hó.
Ne bízz senkiben, míg nem ad rá nyomós okot,
Ez érdeked Szívem, nem csak íratlan jogod.
Nézd meg jól azt, kinek kis szíved odaadod,
Egy hiba elronthatja jó időre a napod.
De ha kétkedésed jól működik majd végül,
Ezer szépet kapsz az élettől emlékül.”
Ült a kislány maga elé meredve csendben,
Csodálkozott: „Ennyire nincs a világ rendben?”
Hallott árvizekről, éhségről, hűtlenségről,
Máshol elhízásról, magányról, nőtlenségről.
Megértette mit jelent epedve szeretni,
Keserű könnyeket ejtve mégis feledni.
Megértette, lehet csendben, szépen is tűrni,
Nem kell hangosan a nagy tömeggel vegyülni.
Hallotta a sziréna kegyetlen sírását,
Nem csak egy autó vicces vijjogását.
Látta a kiskutya bánatos szemét kérni,
Hogy a rács mögül, ne mást, őt vigyed ki.
Hallott kérdésekről, mikre soha nem jön válasz,
Ennyi rossz hallatán megremegett az álla.
Szeméből kis patak indult útjára arcán.
Zsebkendőt vett elő, könnyes szeméhez kapván.
Aznap olyan leckét tanult, melyet nem feled,
Nem csak az a világ létezik melyet szeret.
Neki könnyen ment, nem kellett soha csalódnia,
De amit leírtam csak üres utópia,
Mert az ember ezt soha nem könyvből okulja
Saját kárán kell, hogy az egészet tanulja.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-02-19 17:59:07
Szóval az buta,ki a saját kárán tanul?Elolvasni könnyű,bármit el lehet.Mit értesz belőle?Talán egy keveset.Megérted,de átérezni nem tudod.Okos könyvek.:@Sokat nem érnek.Elolvasod,elképzeled és annyira jársz a valódi tanulságtól,hogy semmire sem.Abból nem tanulsz meg semmit,ha mások mondják meg neked mit tegyél meg és mit ne.
Persze kell ez is!Nem mondom,hogy nem.De ettől ez butaság?Ha magad tanulod meg saját magad kárán?Mondhatom neked,hogy tedd ezt vagy azt.Vagy éppen ne.Tudni fogod,hogy miért?Nem.Átérzed,hogy miért?Nem.Majd,ha átélted és átérezted,akkor igazán tudni fogod,hogy miért tedd vagy éppen nem.
2006-02-17 17:30:54
Azt, hogy a saját kárán kell megtanulnia, pontosan úgy értettem, hogy annyira "buta", hogy csak abból tanul. Jobb esetben. Manapság sajnos már a többség ilyen. Az ember egyébként is könnyebben tanul a gyakorlás, cselekvés közben. Talán néhány embernek kimondottan nem árt, ha saját kárán tanul. Persze nem mindent. Köszönöm a véleményt. !vikica!
2006-02-17 14:35:03
Kedves !vikica! !

Verse fontos dologról szól, arról, hogy már fiatalon el kell gondolkozni azon: milyen is a világ valójában?
Ám azon kicsit eltöprengenék, hogy valóban mindent saját kárán kell-e az embernek megtanulnia /bár, ha megtanulja, az még nem a legrosszabb változat!/. A közmondás azt tartja: "Más kárán tanul az okos", ami, ha nem is százszázalékosan igaz, mint a legtöbb közmondás, van igazságtartalma is. Sőt! Okos könyvekből is lehet okulni, - vagy legalábbis lehetne.
Tudom, hogy a világ eléggé ellentmond okfejtésemnek, mivel sok ember még saját kárából sem tanul...
Szívélyes üdvözlettel: Lelkes Miklós