Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Vidra
Alkotások száma: 63
Regisztrált: 2008-01-16
Belépett: 2011-11-18
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Haikuk (1)
-Társalgó (1)
Képgaléria
-Festmények (37)
-Rajzok (7)
-Makró képek (3)
-Fotók (9)
-Digitális alkotások (3)
-Humor (2)
Feltöltve: 2008-09-23 10:41:57
Megtekintve: 2974
Olajfa
Chilliéktől kedvet kaptam a szabadban-festésre, nyaralás alatt volt is egy kis időm rá. Ez a szállásunk előtt álló vén olajfa-párról készült szieszta alatt, akril/vászon
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-09-29 08:40:05
Kedves Dunyha, T.Ency, köszönöm a figyelmet! :)
2008-09-27 22:01:33
ez nagyon ott van...aztaaa....gratula hozzá!
2008-09-25 09:58:04
Hú,és milyen jól tetted!
2008-09-25 08:44:19
Kedves Aysa, nekem is ez jutott róluk eszembe :)
Köszönöm Csavardi, és az észrevételt is! Figyelmetlen voltam, javítom! :)
Drága Fefo, köszönöm ismét a verses hozzászólásodat, nagyon szép. És köszi a kedves szavakat, az együtt megöregedett olajfák nevében is! :)
Chilli, köszi a bíztatást! Valóban egészen másfajta látásmódra tanít a szabadban festés, nem beszélve arról a technikai kihívásról, amit a folyton változó színek és fényviszonyok állítanak. Ennek ellenére nagyon pihentető volt így festeni, gyakrabban sort szeretnék rá keríteni. Az olajfákat mindig szerettem a hihetetlen változatosságukkal és göcsörtösségükkel, sokat lehet tanulni tőlük.
2008-09-24 21:08:47
Szuper jó!
Örülök, hogy megosztottad velünk ezt a képed!
Ugye milyen izgalmas kint a természetben az állandóan változó színekkel vibráló világot megfesteni!
Gratulálok! Remélem minél több alkalmad nyílik majd a jövőben is, hogy kint alkothass!

Üdv.: Chilli
2008-09-24 07:47:15
Bocsánat, de javítanom kell! A versike utolsó három sorát hibáűsan tettem fel. Helyesen:
"De akkor sem
zavarhatja senki majd
az együttlétünket."
2008-09-23 22:08:15
Ha majd az utolsó
álmomból felébredek,
én is két dúsan termő
olajfa leszek,
áldott eső mosdatja
majd leveleimet,
s egy hosszú életen át
ölelhetem szerelmemet,
akinek lélegzete belőlem árad,
s akinek ereiből belém szállnak
az éltető nedvek
és életemnek nem lesz
soha magányos pillanata.
Együtt táncolunk a szélben
egymást mentjük a vészben,
és az öregségben is
együtt várjuk végünket.
De akkor sem
zavarhatja senki majd
az egyetértésünket.

Kedves Vidra! Eddig is csodáltam képeidet, de szépen kérlek folytasd a szárazföldön is e remekek alkotását. Elbűvöltél ! üdv. fefo
2008-09-23 20:54:06
Jó, hogy kedvet kaptál! Ez egyszerűen pazar :)
Bár jobbról a második x-nek mintha hiányozna a jobb alsó része...
2008-09-23 18:10:22
Philemon és Baucis