Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Agnesasszony
Alkotások száma: 40
Regisztrált: 2008-01-15
Belépett: 2015-09-03
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Versek (40)
Feltöltve: 2008-02-20 13:53:12
Megtekintve: 1751
Most növünk fel(Gabócának szeretettel)
Most növünk fel
(Gabócának szeretettel!)

Most növünk csak fel,
Mert elszalasztottuk
Éveink alatt
A csendes figyelést.
Elkéstünk sokról,
Lekéstünk sokat,
De abban a hitben
Kezdtünk új utat,
Hogy napoknak terhe
Éveket pótolhat.

Most növünk csak fel.
Nem vettük észre,
Gyermekkorunknak
Túl hamar lett vége.
Ezért vagy másért,
De mindegy, hogy miért nem…
Gyermekek maradtunk
Védtelen-vétlen.

Most növünk csak fel.
Féltünk a jótól.
Ártatlan kisded játékainkból
Kínzószerszámokat gyártott az élet.
Felnőtté lenni a legnagyobb vétek.

Most növünk csak fel
Oda, hol látszik,
A gyermek a boldog-
S bennünk hibádzik,
Ha nem vettük észre
Egymás szemében,
Egy haldokló gyermek
Tekintetében
A falakat, amiket
Leronthattunk volna,
Ha többször nyíltunk volna
Őszinte mosolyra.

2006. Márc. 1.-3.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!