Feltöltve: 2006-03-05 22:40:41
Megtekintve: 1812
Csak egy pillanat
Ha kihuny egy csillag fénye
Ugyan kinek tűnik fel?
Nyomtalanul elvész,
Akár csak egy élet.
Az is csak egy a végtelenből.
Ám mégis értékes darab.
Egyetlen elillanó szikra,
Mely egyetlen pillanatra
Felragyog, majd eltűnik,
Mintha sose lett volna.
Noha rövid villanás is
Volt kicsiny pályája,
Mégis tartalmas,
Hisz neki ennyi volt,
Mi megadatott
Ajándékba.
Eltűnt, mintha sose lett volna.
Nem is volt több, csak egy villanás,
Mely felragyogott, majd leáldozott
A sötét éjszaka határtalanságában.
Ugyan kinek tűnik fel?
Nyomtalanul elvész,
Akár csak egy élet.
Az is csak egy a végtelenből.
Ám mégis értékes darab.
Egyetlen elillanó szikra,
Mely egyetlen pillanatra
Felragyog, majd eltűnik,
Mintha sose lett volna.
Noha rövid villanás is
Volt kicsiny pályája,
Mégis tartalmas,
Hisz neki ennyi volt,
Mi megadatott
Ajándékba.
Eltűnt, mintha sose lett volna.
Nem is volt több, csak egy villanás,
Mely felragyogott, majd leáldozott
A sötét éjszaka határtalanságában.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-03-10 20:25:20
Nagyon szépen köszönöm!Igazán jól esett soraidat olvasni.
2006-03-10 12:00:03
Az idő relatív.. A tiszavirág élete nálunk egy nap, de neki annyi mint a mi életünk, míg a mi életünk az univerzum szemével nézve... Hááát nem is olyan hosszú..
nagyon szép gondolat!
Gratulálok a versedhez.
Ha valaki csak egy személy is elgondolkodik azon amit írtál, gondolatot ébresztesz vele, akkor már célba értél mint művész!
Szeretettel:Lonci