Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Flamma
Alkotások száma: 183
Regisztrált: 2007-12-03
Belépett: 2008-01-26
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (12)
-Haikuk (4)
-Egyéb prózai alkotások (9)
-Gyermekrovat (Versek) (22)
-Versek (28)
Film / Zene
-Filmkritikák (1)
Képgaléria
-Festmények (11)
-Rajzok (1)
-Makró képek (4)
-Fotók (10)
Műfordítások
-Dalszövegek (4)
Térbeli alkotások
-Dombormű (1)
Feltöltve: 2006-01-08 22:29:18
Megtekintve: 719
Én
Egyedül vagyok. Semmi sincs körülöttem. Hiába kiáltok, hangom elnyeli a sötétség. Mindent elnyel. Keresem a fényt, de sehol se lelem. Minden üres, csendes és kihalt. Sehol se látok élőlényt, nem hallok hangot, nem tapintok semmit, nem érzek se illatot, se szagot. Csak úgy vagyok. Létezek a nagy Semmiben. Tévedés. Nem létezek a semmiben. Csak én vagyok és senki más. Magam vagyok a semmi, a sötétség, a nagy Nihil, mely mindent elnyel mi valaha létezett vagy létezni fog. Öröktől fogva létezem. Nincs se kezdetem, se végem. Nem lehet behatárolni. Mindenhol jelen vagyok. Én vagyok a világ, a mindenség. Bennem van minden, s mégis egyedül vagyok. Nincs nálam magányosabb. Hiába nyelek el mindent, az eggyé válik velem, s így hiába gazdagodok vele, mert nincs kivel megosztanom.
Gyötör a magány. Bármit megtehetek, bármit elnyelhetek, csak társra nem lelhetek.
Mikor mindent beborít a sötétség, én ott vagyok, mert magam vagyok a mélységes feketeség.
Nem pusztán a nihil vagyok, hanem a Magány is. Tart tőlem a világ, menekülnek, de el nem kerülhetnek és ezt ők is tudják. Saját magam kínzója vagyok, ám elpusztítója nem lehetek. Általam szűnik meg minden, így én vagyok mindenség, s a Végzet. Önmagam végzete pedig nem lehetek. Ördögi kör. Nincs kiút. Örökre együtt kell élnem magányommal belátva, hogy végül semmi sincs, csak én. Én, a Semmi, a Magány és a Végezet Csak mi vagyunk, kik egyek vagyunk.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-02-08 18:46:29
Köszönöm!