Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Flamma
Alkotások száma: 183
Regisztrált: 2007-12-03
Belépett: 2008-01-26
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (12)
-Haikuk (4)
-Egyéb prózai alkotások (9)
-Gyermekrovat (Versek) (22)
-Versek (28)
Film / Zene
-Filmkritikák (1)
Képgaléria
-Festmények (11)
-Rajzok (1)
-Makró képek (4)
-Fotók (10)
Műfordítások
-Dalszövegek (4)
Térbeli alkotások
-Dombormű (1)
Feltöltve: 2006-09-24 10:43:32
Megtekintve: 1809
Az utolsó dal
Szomorúan táncol,
Dala távolból szól.
Tollain gyöngéden játszik
A hold fénye. Már könnyezik...

Lágyan omlik le és illan
Szerteszét a sötét éjben.
Gyémántjai az éjjelnek,
Könnyei hattyú dalának.

Ez az utolsó dal, s tánc,
Tündöklő éji románc.
Ez a legszebb, nem vitás,
De nem lesz több ráadás.

Megszakad a szív, mely hallja,
S megindul lelkek zápora
Apró kristály patakként,
A fájdalomtól tüstént.

Lassan véget ér a kecses tánc,
Eltűnik a hófehér lény,
Kinek szemében csillogó fény,
Amely ragyog, akár zománc.

Elhalt a dal, a szomorú ének,
Véget ért tánca a tiszta lénynek.
Visszhangozza az éjjeli tó,
A hangot, mely volt az utolsó.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!