Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Flamma
Alkotások száma: 183
Regisztrált: 2007-12-03
Belépett: 2008-01-26
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (12)
-Haikuk (4)
-Egyéb prózai alkotások (9)
-Gyermekrovat (Versek) (22)
-Versek (28)
Film / Zene
-Filmkritikák (1)
Képgaléria
-Festmények (11)
-Rajzok (1)
-Makró képek (4)
-Fotók (10)
Műfordítások
-Dalszövegek (4)
Térbeli alkotások
-Dombormű (1)
Feltöltve: 2006-07-27 14:14:21
Megtekintve: 6755
Az éj oltalma
Leszállt az éjszaka,
Beborít bársonya.
Szelíden körbevon,
Észrevétlen eloson.

Eljő a gyilkos nap,
Sugaraival elkap.
Minden pillanat
Maga a kínpad.

A fény átjárja testem,
Mardossa szemem.
Gyötri az árnyat bennem,
Ezzel elpusztítva lelkem.

Ezer és egy seb felszakad,
Véremnek gátja nem akad.
Mindent beborít a vörösség,
Hogy visszatérjen a sötétség.

Ismét beköszönt az édes éj,
S lelkem újra mennyben él.
A sötét lepel védelmez,
S új világokat felfedez.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2006-08-02 17:36:16
Egyszerű. Megállíthatatlanul zubog belőlem a vér. :-)
2006-07-29 11:21:27
Jó kis vers lett. Itt-ott a rím miatt kicsit sántít, de jó. Valamint a vérednek gátja nem akad? Ezt nem igazán értem :)