Feltöltve: 2008-02-02 12:43:54
Megtekintve: 1811
Egy kismadár
Egy kismadár ül az ágon, szomorúan,
Párját várja mindúttalan.
De párja nem jön már többé soha,
Kis szárnyain felszállt a magasba.
A kismadár hiába hívogatja,
Nem válaszol szeretett párja.
Csak ül és vár reménykedve,
Hátha megjelenik párja egyszer.
Vidám csiripeléseket hozott a szél,
Kismadárka hiába remél.
Párja hangját nem leli közte,
Így még jobban fáj a szíve.
Egy kismadár ült az ágon, szomorúan,
Párját várta mindúttalan.
De párja nem jött már többé soha,
Így utánaszállt a magasba.
(1996)
Párját várja mindúttalan.
De párja nem jön már többé soha,
Kis szárnyain felszállt a magasba.
A kismadár hiába hívogatja,
Nem válaszol szeretett párja.
Csak ül és vár reménykedve,
Hátha megjelenik párja egyszer.
Vidám csiripeléseket hozott a szél,
Kismadárka hiába remél.
Párja hangját nem leli közte,
Így még jobban fáj a szíve.
Egy kismadár ült az ágon, szomorúan,
Párját várta mindúttalan.
De párja nem jött már többé soha,
Így utánaszállt a magasba.
(1996)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-02-05 07:11:17
:))) Igen, a fájdalom leírása könnyebben ment, mert sajnos akkoron több jutott belőlük. Akkor vesztettem el valakit, és legszívesebben utánarepültem volna... De aztán újra kisütött a nap és találkoztam egy másik kismadárral, akivel együtt ültem utána az ágon. :)
2008-02-04 13:23:08
Ha ne mtudnám hoyg te írtad azt hihetném, hogy egy neves költőnk alkotása :)
De sajnos nem sajnos ez is mélabús "dalocska"... De úgy néz ki te ebben vagy kiemelkedő a szomorúságod szavakba öntésében...