Feledés homályába veszett érzések
Testemen tátongó vérző sebek
Emésztenek, felfalnak
Gondolataim lassan elhalnak.

Hitnek vélt rút csalódások
Életnek halk szava a haldokláson
Mind, mind hazugság
Az élet csak hazugság.

Mint patakzó vér nyakam ütőeréből
Fogy ki testem a szeretetből
Egy üres gubó leszek
Érzem lassan elveszek.

Reménytelenség, halál, félelem mindenhol
A szív lassan, lihegve haldokol
Amint utolsó csepp vérem elfolyik
Meghaltam és már semmi nem segít...