Feltöltve: 2007-10-12 12:35:29
Megtekintve: 1740
Hóvirágok
Másszunk fel a csúcsra ma, kedves !
Tenyerünkből loccsan a fény,
és omlik a hant eleven füveink hátán,
mint válladról ha lehull
hajnalban az éjszaka leple.
Lásd, újraszülettünk ismét !
Szerelmünk tágas völgy odalenn,
belefér cinkos lépte a mának,
hallgatjuk gyermekeink
hangját a hegy tüdejében,
hajlott bordánkban a fákat,
ágyunkra friss lepedőként csattan a táj,és
ajkunknak mély vizü, hűs
itatót kerekít szemeinkből.
Tenyerünkből loccsan a fény,
és omlik a hant eleven füveink hátán,
mint válladról ha lehull
hajnalban az éjszaka leple.
Lásd, újraszülettünk ismét !
Szerelmünk tágas völgy odalenn,
belefér cinkos lépte a mának,
hallgatjuk gyermekeink
hangját a hegy tüdejében,
hajlott bordánkban a fákat,
ágyunkra friss lepedőként csattan a táj,és
ajkunknak mély vizü, hűs
itatót kerekít szemeinkből.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-10-14 13:17:17
Hé fiú ! ............................................................................................. Te költő voltál, vagy, vagy leszel ..............................................
ez ellen bármit is teszel, ..............................................................
nem mosod le magadról, ...........................................................
mert ez csillagpor..........................................................................
és bőröddé válik, ..........................................................................
nem kopik, nem mállik,................................................................
rajtad marad amig élsz ................................................................
és azután is. ...................................................................................
ölel fefo, aki csak költőnek álcázná magát.
2007-10-12 19:43:44
Hát ez is nagyon szép!