Dúdol a tó. Hallod, hogy dúdol?
Monoton, mélyenzengő hangon,
ahogyan imát mormoló szerzetesek.
A hínárok, mint halott leányok lelkei
keringnek, lebegnek a vízben,
hajló fűzek bámulják némán
e névtelen és hangtalan táncot.
Hát kavics se csobban? Ág se reccsen?
Dúdol a tó. Dúdol csak egyre.
Hűvös áramlat legyint a völgy felől,
megborzong a nád, de nem susog.
A vékony ingen át belém kúszik a homály.
Remegek.
Induljunk haza!