Feltöltve: 2007-11-18 23:29:27
Megtekintve: 2080
Tél
Hószín lepedő
ráncain sötét varjú
gubbaszt fázósan.
Hallom: egyenként
koppannak a minuszok
kinn az udvaron.
Száraz falevél
jégbe fagyva álmodik
őszi színekről.
Apró jégcsapok
hintáznak nyírfaágon,
orgonál a szél.
ráncain sötét varjú
gubbaszt fázósan.
Hallom: egyenként
koppannak a minuszok
kinn az udvaron.
Száraz falevél
jégbe fagyva álmodik
őszi színekről.
Apró jégcsapok
hintáznak nyírfaágon,
orgonál a szél.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-01-27 10:57:26
Ilyen kevés szóval ilyen sokat elmondani... Ez a költészet. Gratulálok!!!
2007-11-19 17:08:03
Már sok haikud olvastam, de ezek a legpompásabbak. Mindegyik egy-egy kép és hangulat.Mintha metszetek lennének!
Üdv.Aysa
2007-11-19 12:01:19
Gondolkodtam Dorothy, hogy a nyarat válasszam-e, de mivel az őszi színek oly gyönyörűek, annál maradtam. Köszönöm, hogy időt fordítasz rám. Ezt várom a kritikáktól!
2007-11-19 08:59:26
Nagyon hangulatos, tényleg, feszes, rövid sorok, épp elegendő a vers hossza, de ha bele akarnék kötni akkor a a falevél jégbe fagyva nem álmodhatna nyári színekről, ha a tél a halál a nyár az élet. Akkor most életről álmodna.Na, most jól belemagyaráztam, nincs rá mentségem, bocsájtsd ezt meg nekem. :-)
2007-11-19 07:20:13
zenél a versed:-)) Te ciha!