Feltöltve: 2007-10-27 23:51:53
Megtekintve: 1919
...
kiszáradt patakmeder
kavicsok zörögnek
bennem a csontok
vacognak összeverődve
véred meleg lüktetése
még szusszan a lélek
szomorún szemedbe néz
kavicsok zörögnek
bennem a csontok
vacognak összeverődve
véred meleg lüktetése
még szusszan a lélek
szomorún szemedbe néz
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-10-29 22:21:19
Köszönöm Mari! :-)
2007-10-29 12:26:42
Szerintem is jó!
2007-10-28 21:49:31
Hű Chilli, tetszik a gondolatod. Tényleg szólhat erről is. És valóban a kettősséget akartam kifejezni.
2007-10-28 20:52:01
Nekem olyan mintha a vadásznak és az áldozatnak az agyában ingáznék ide-oda. Elgondolkodtató, de rákell ébrednem, hogy minden élethelyzetem más értelmet ad neki.
2007-10-28 16:27:27
He-he, hát nem épp súlyproblémára akartam utalni. :-)
2007-10-28 14:51:45
Na ez a vers már egyértelműen felidézi bennem a Haiku mágiát, még ha nem is azt írtál. Én mondjuk még sosem éreztem magamban csontzörgést, mert semelyik értelemben nincs súlyproblémám:-), de maga a kifejezés tetszik. Jól megvezetted az agyam!