Boldog nőnapot.... őszintét,


Halott virágért állnak sorba a férfiemberek
Mert ezen az egy napon agyukba villant
Csak ma...költik flegmán a súlyos ezreket
Mindent elfed az édeskés virágillat

Holnap pont úgy követelnek ételt az asztalra
Ahogy az év háromszáz-hatvannégy napján
De ma a „gyengébbik nemet" az égig magasztalva
Fürödnek saját becsükben' isteni szeretetet híján

Nem adok virágot ma sem Nektek, csak ezt a verset
És nem az irigy természetem, ennek fő oka
Az ide írt néhány őszinte szó legyen csak a keret
De szívem az, mi valódi csodálatot szól ma

Soha nem tartottam ünnepnek e-napot
Mert a Nő nekem minden nap új csoda
Ha tőlem egy hölgy száz bókot kapott
Annak nem e-nap... hanem a NŐ az oka