Megjött a görcs.
Előbb mellembe markol,majd a
gyomromban lazán leparkol.
A Pacsirtát húzza minden idegszálamon,
míg a lecsorgó,habos nyál
ezüst csíkká szárad az államon.
Hát,szarul vagyok egy kicsit.
Agyamban egy sziréna szoprán hangon visít.
Asszem,dobok a naciba egy pisit.
Baromi karom tépi a lépem,
az a nagy gáz,hogy nincs hová lelépnem.
Úgy látom,nincs menekvés,
szívem is vérzik,érzem,benne a kés.
Csontjaimról mállik a hús,
azért ez már kissé gyanús...
Dagadt az orrom,könnyel telt a szemem-
-mi az,hogy influenza?!
menjen már Doki,ne izéljen velem!