Feltöltve: 2009-10-11 18:27:40
Megtekintve: 1904
Utolsó levél
(aquariusnak)
Már összedölt
dallamos világunk,
hiába vágyunk
szívszelid szavakra,
hangolni tavaszra
már nem lehet.
Az elszállt képzelet,
nem lel mást
csak hideg szeleket.
Esőt verejtékez az ég
de ez sem elég
mert a hangok is
berekedtek,
csak hörögnek,
keseregnek,
mert a költészet tiszta virága,
nem ül ki házunk ablakába
ott is csak könnycseppek teremnek.
AQUARIUS KÉT NAPPAL EZELŐTT, HOSSZÚ SZENVEDÉS UTÁN ITT HAGYTA E FÖLDI ÉLETET. SZEGÉNYEBBEK LETTÜNK EGY SZÍVVEL, EGY LÉLEKKEL, EGY CSODÁLATOS KÖLTŐVEL. Nyugodjon Békességben. fefo
A digitális képet aquarius versével ő maga alkotta, itt az artán. Talán ezzel búcsúzna ő is tőlünk.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2009-10-15 09:28:15
Nagyon, nagyon szomorú...
Nyugodjék békében.
2009-10-14 15:13:50
Nahát Drága aysa ! most, hogy olvasom aquarius versét, amit megidéztél, neklem is rögtön eszembe jutott az "Űres lapok" ami alá annakidején az AMF-en írtam ezt a hozzászólást:
----------------------------------------------------------
Hozzászóló: fefo Ideje: 2008, január 11. Idő: 23:24:09
Nézd hogy szaladnak a szép szavak,
hozzák, viszik a hireket,
látjátok már megérkeztek,
itt vannak, köszöntik őt,
aki hazaérkezett.
Hát csak úgy szerényen köszöntelek: fefo
-------------------------------------------------------------
remélem nem túl nagy szerénytelenség, hogy idemásoltam, Hiszen Ő most már valóban hazaérkezett.
Köszönöm aysa az emlékezést és az emlékeztetőt. fefo
2009-10-12 08:11:51
Legyen könnyű neki a föld, nyugodjon békében!
2009-10-11 21:36:29
Lemaradt a cím:
Üres lapok
2009-10-11 21:35:59
Nyugodjon békében!
Múlnak a napok,
mint üres füzetlapok
nyílnak, egyik a másik után.
Telik az idő, s ahogy
minden napon átlapoz,
úgy lesem én,
valami jelet hátha hoz,
hogy élni van még remény...
Mert nincs már múlt,
nincs már jelen,
csak egymást követő pillanatok -
az életre már csak
a lapozás az ok...
Legalább borulna el az elmém,
ezeket a üres napokat
olyan szívesen összekenném,
színeket, szíveket, szavakat,
összehordanék hetet-havat,
s ha kifogyna toll, és festék,
mit se bánnám,
jeleimet a körmeimmel vájnám...
(Mint túl pixeles képek,
nem állnak össze az évek,
elmosódott folt
minden, ami volt)
Ami van,
itt van egy üres
füzet lapjaiban...
Hány nap van még hátra,
s némelyiken lesz-e
valami vidám kis ábra,
vagy bármi, ami okot ad
kivárni az utolsó lapokat...
(Aquarius)