Kedves Fefo!

Hát akkor beszélgessünk!:-)

Az Artagora több szempontból is érték. Mi, amatőr alkotók lehetőséget kaptunk arra, hogy megoszthassuk egymással a munkáinkat úgy, hogy közben hozzászólhatunk, napról napra kísérhetjük figyelemmel a reakciókat a legújabb művünk kapcsán és így a vers, vagy más mű által magát az alkotót is megismerhetjük.

És itt van egy másik értéke az Artának. Barátságok tudnak születni az alkotások által a közös érdeklődés miatt. Kialakuló párbeszédek lévén, szimpátia is teret kaphat. (és a való életben talán a távolság meg mindenféle akadályok miatt soha nem ismernék meg ezek az emberek egymást)

Egyetértek mindenkivel. Hálás vagyok én is azért, hogy éppen abban az időben voltam itt az Artán, amikor ennyi nyitott maximálisan jó fej ember aktívan részt vett az oldal életében.

A törlésekkel kapcsolatban, csak azt tudom mondani, hogy tiszteletben tartom azt ha valaki így dönt. Azt tudom, hogy én nem fogom törölni magam. Miért is tenném? Volt egy csoda jó időszak amely véget ért. Ezzel teret adott egy újabb izgalmas és érdekes időszaknak.
Remélem hogy ezt a szakaszt is megtudjuk tölteni tartalommal, újabb tagok segítségével, újabb jó dolgokat élhetünk meg és újabb barátságok születhetnek.

A magam részéről az inaktivitásom okai nagyon sokrétűek. Amikor ugye a már töviről-hegyire kivesézett átállás megtörtént az A3 –ról az A4-re, akkor be kell vallani, hogy sok változtatás nem tetszett. Azon egyszerű okból, hogy nem jól működnek, vagy egyáltalán nem használhatóak. De ebbe nem megyek bele, mert már meg lett beszélve. Ki tudja miért, attól kezdve valahogy másként álltam hozzá a dolgokhoz, így az Arta szép lassan kiesett a látóteremből. Így ha voltak válságok amik miatt esetleg nem ment a festés, akkor már nem tudott az Arta közössége annyi erőt adni, ami segíthetett volna kimászni a gödőrből, hiszen a háttérbe szorult.

Azonban nem felejtem el soha, hogy mennyi élményt adott ez az oldal, hogy mennyi embert ismerhettem meg. Már ezért sem törlöm le a regisztrációm. És biztos vagyok benne, hogy elindul egy újabb szakasz az oldal életében, ami ugyanannyi izgalmas dolgot rejthet mint az elmúlt időszakok. Remélem hogy ezeknek én is részese leszek!:-)))) (És remélem, hogy minnél több új és régi tag is így vélekedik )

Jó volt egy kicsit beszélgetni.:-)

Üdv.: chilli

Drága Fefó!
Nagyon jólesik, hogy hiányolsz engem is a többiekkel együtt!
Vagyok én, csak nagyon kiszáradt időszakot élek meg. Nincs jó képötlet, sem íráshoz a kedv, lendület.
Pangás ez, bár régen volt ilyen nagymérvű. A hétköznapok monoton, gondokkal teli, butító, léleknyűvesztő taposómalma és ebbő eredő energiaapálya most mintha legyőzött volna, remélem csak egy kis időre.
Néha már-már belekezdenék az alkotásba, de egy perc múlva elszáll a kedv, az ötlet triviálisnak tűnik, pedig előtte jónak ígérkezett. Ez van. Majd túl leszek rajta.
Mindenestre már ez a kedves gesztusod is sokat segített! Köszönöm!
Szeretettel Roland

Drága Fefó!

Örülök és megtiszteltél azzal, hogy az én soraim is feltetted erre a tablóra. Vendég fotója a háttér, ő volt az első, aki megszólított és olvasott itt az Artán, értő lényeglátó sorai mindig jólestek!
Igen határozottan volt valami, amitől jó volt itt lenni, egymást olvasni, a festők képeit nézni, van-e új. Várni a beszámolót a találkozókról.
Abba a "virtuális társaságba tartozom, akiről viczelek is írt "És még hozzájuk jönnek néhányan, akik ha fizikailag nem is, de lélekben ott voltak velünk, érdeklődtek a találkozók felől. "
Sajnálom, hogy véget ért a nyereményjáték, hogy az általam adott téma már nem ihletet műveket.
De az van bennem, hogy bármennyire is hiányzik "megköszönöm azt, ami enyém lehetett" ebben a körben.
Minden jót kívánok Neked és a többieknek, akikre mind gondolunk, ha a tablót megnézzük, vagy, ha viczelek hozzászólását elolvassuk!

Szeretettel: Aysa

És akkor beszélgessünk. Beszélgessünk itt is. Mert hála az Úrnak, mi szoktunk egyéb módon is. Ezt csak azért írom le, mert egy állításomat szeretném vele igazolni. Fefoka, és többiek! Szerintem, ne legyünk szomorúak, és telhetetlenek se, az Arta miatt. Örüljünk!! Nekünk, néhányunknak megadatott egy olyan társaság részévé válni, amelyik, ki lehet mondani, baráti társasággá is alakult. Biztos vagyok benne, hogy mindenki örömmel veszi a másik barátságát, bármilyen formájú megkeresését.
S, hogy kik a tagja ennek a társaságnak? Aki nem tudná és kíváncsi rá, utána nézhet a nyitó oldalon. Olyan szinten, hogy még képek is vannak fent. És még hozzájuk jönnek néhányan, akik ha fizikailag nem is, de lélekben ott voltak velünk, érdeklődtek a találkozók felől. Igen tudom, az Arta egy virtuális közösség, de a mi társaságunk ezt bőven túl lépte. Túl lépte a festőink kiállításainak a megnyitóján, a személyes találkozásokkor.

Fefóka, én a magam részéről, nagyon örülök, és nagyon sokra tartom ezeket a barátságokat, és ha másért nem, ezért már megérte az Arta tagság… Amúgy érdekesnek tartom, hogy azok a barátaink, akikkel személyes kötődéseink is vannak, nem törölték magukat, talán senki… csak hallgatnak… S,hogy ki, miért hallgat most, biztosan maga tudja a legjobban…

Persze, hogy bánt, az Arta, ellaposodása, vagy hanyatlása,
de a magam részéről szerencsésnek érzem magam, hogy jókor voltam, jó helyen.

Üdvözlöm az összes Artás barátomat, mert tudom, hogy előbb utóbb mindegyik fogja olvasni ezt a hozzászólást is! (ha más nem szólok mindegyiknek) Sziasztok!!!

Fefóka! Nagyon tettszik az összeállításod, nagyon megtisztelsz vele! Köszönöm.

Részemről nem haragszom Fefókám!Csöppet sem! Bármelyik írkálmányomat felhasználhatod nyugodtan bármikor!
Bár lenne valami foganatja Írásodnak, de az eddigi tapasztalatokat számbavéve, én ebben már nem nagyon reménykedem. :-(
Szeretettel ölel a még egyenlőre itt lévő dunyha