Feltöltve: 2009-08-29 00:28:16
Megtekintve: 1850
A CSONTVÁZ
Lent fekszem a
tengermélyen
vadászgépem roncsa alatt
csontkezemben a fegyverem
s nem lelem
nyugalmamat
Már nem küzdök.
Győzelemittas
diadal se kell.
Dicsőségünk
hazug jeleivel
rajzolom tele
a felszínen vágtázó
habokat.
(emlék a 20. századból)
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2009-08-29 18:22:23
Kedves fefo!
Mély ez a vers, s feljönni se könnyű, míg tart a levegő...
2009-08-29 00:39:22
Kedves fefo!
Mindannyiunk csontból és vázból áll, a váz tartja össze a csontot és egyikse képes fennmaradni a vizen. Mindenki elmerül egyszer, csak a kérdés az, hogyan és hová...
Üdv
Longinus