Érted kértem kegyelmet
gyógyító segedelmet
és Isten mosolyában
- láttam -
enyhítő ír gyógyítás van.

Nézz a világba - súgta felém -
sóhaj az elszálló szélben
balzsam a virágok kelyhében
táguló égen a távol
lobbanó fáklya a napszínű lángból
felhők esőtől kövéren
ringató zápor izzó vad nyártól
izzadó völgyek ölében
ősszel a készülő álom
sárga virágon alvó bogárra
hullva a hunyt szemű pára
út mentén bukkanó kékszínű kóró
télen a szélhordta vándorló porhó
hajnali álomból félig már ébren
nyújtózás hosszan a reggeli fényben
kávéból párolgó lusta öröm
enyhítő balzsamként visszaköszön
hogy a boldogság serlegét
gyógyírként nyújtsa feléd
a nap mint nap éledő lét.