A lakosság úgy bámult bennünket, mint látványosságot... Visszaemlékezett:
Név: P. E.Neme: nő. Gettó: Nagyszőllős (6 hét) Táborok: Auschwitz, Lübberstadt, Plőn
Idézet: DEGOB Jegyzőkönyv: 3309
"Kővel dobáltak és bottal vertek bennünket ."
(R.I. munkaszolgálatos visszaemlékezése)


A deportálandók begyűjtése


A fáradt fák feledték az életet,
gyökereik sorvadt korca
sikamlós férgek fészke lett.
A föld felett
kifakultak a piros virágok
szirmaikon csak a
hajnal könnyekké ázott
pilléi csikorogtak,
véres foltjaiként a fájdalomnak.

A gólyafészkekbe kígyó költözött
és a hófehér tollak között
mint újszülött pihegett,
nem sziszegett,
csak hideg bőrén át
ontotta a halál jóslatát.

Jobb volt a közöny
mely csigaként kúszott
az útszéli szegélykövön,
nem rájuk nézett
nem undorodott,
mint nemtelen férget
taposni félő gyermek,
s nem nevetett
gúnyos száján habzó haraggal
csak ment lelógó karokkal,
mint aki semmit sem lát,
csak úgy elment mellettük
némán tovább.

A jövő emlékeinek vermeiben
már vackolódott a félelem.