Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Fefo
Alkotások száma: 265
Regisztrált: 2007-05-19
Belépett: 2010-10-09
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Novellák (1)
-Haikuk (8)
-Egyéb prózai alkotások (7)
-Elbeszélések (1)
-Gyermekrovat (Versek) (11)
-Versek (223)
-Társalgó (4)
Képgaléria
-Digitális alkotások (5)
-Családi képek (2)
Feltöltve: 2007-06-02 19:11:08
Megtekintve: 1761
Hetvenkedő
Azt hiszed neked süt a nap?
a villamos csak érted jár,
miattad szalad ?
Azt hiszed tiéd a világ?
Mert - mint mindig mondják -
neked dolgod van ?
De minek rohan
az a vén szatyor,
- mozgás nyanya - kiáltod,
pedig látod,
bottal bandukol,
s nem hallod mit pötyög,
ha véletlen meglököd,
mert utadban tötyörög?
Hát én elmondom Neked:
édes fiam, leányom
szívemből kívánom,
ne kelljen soha bottal járnod,
ne gyengüljön meg a látásod,
maradjon erős, vidám szived,
érd meg úgy fiam, leányom
a századik évedet !
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-06-04 22:14:57
Kedves Fefo! Nagyon örülök, hogy Rád találtam. Elolvastalak, több alkalommal is. De itt külön öröm, hogy egy lapon két ragyogó verset is olvashatunk. Nagyon szépen írtok. Szép párbeszéddel találkoztam. Szeretettel üdvözlöm olvasóidat is, kedvesek. Tényleg jó itt.
2007-06-03 14:09:00
Ó ! látom szépen összejöttetek ! a három barát, akiket szeretek.
Köszönöm Aysa , csak viccelődtem kicsit, még elbírom a bevásárló kocsit, Jajjjmi-nak már a szívéből szóltam, igazából mégis, magamra gondoltam. Hajcihő a költő jól megfogalmazta, mért volt jobb a konflis, mint ma az új mazda.!

Köszönöm Jajjjmi és Hajcihő nektek is. Öröm titeket várni, gyertek hát máskor is

szeretettel fefo
2007-06-03 12:02:58
Egykor, nem is oly rég/ Mikor nem volt írásbeliség/ Tisztelték az öregek emlékezetét./ Tudták, hogy az ifjúság múló állapot/ És, hogy a vének teremtették a holnapot,/ Hát őrizték a fárdat bölcseket/ Remélve, hogy ők is élhetnek/ Hosszú, tartalmas életet./Mert bár csak halgatták, s nem olvasták a Bibliát,/ Tudták mit jelent: Tiszteld, anyád, s apád,/ És mert a hosszú élet volt a kívánalom/ Nem a tiszavirág lét, vagy harc, az őszi avaron/ Élvezték az ifjúi erőt, míg lehetett,/ De adtak, s így várhattak is szertetet,/ És mikor eljött a remélt idő,/ Mikor karjukból elszállt az ifjui erő,/ Volt, ki karját karjukba öltve,/ Őket kísérje a meleg családi körbe,/ És ragyogó szemmel hallgatták meséiket/ A jövő kincsei; a boldog gyermekek!/
És ma? Az élt éveknek miért nincs becsülete?/ Miért gondolják úgy; "Rúgjunk bele!"?/ Miért rettegik, gyűlölik úgy a kort,/Hogy megtagadják mindazt, ami volt?/ Kik ők, e magányos szerencsétlenek,/ Akikből kihalt a tiszta szeretet?.../ A mi fiaink, leányaink ők,/ Akikre rábiztuk, a törékeny jövőt!/ Nézzünk tükörbe, mert művünk az a világ/ Amelyben senki sem érzi jól magát!
2007-06-02 21:14:48
Jól oda mondogattál, szívemből szóltál:-)
2007-06-02 21:08:03
Köszönöm!:-)
Bár látásom gyengül,
derakam is roppan,
kedvem nem lanyhul
míg szívem dobban:-)
Üdv:Aysa