Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Jajjjmi..
Alkotások száma: 332
Regisztrált: 2007-05-17
Belépett: 2009-04-08
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Gyermekrovat (Mesék) (11)
-Novellák (10)
-Egyéb prózai alkotások (38)
-Gyermekrovat (Versek) (5)
-Versek (264)
-Társalgó (1)
Képgaléria
-Fotók (1)
-Humor (1)
Feltöltve: 2007-11-06 08:10:45
Megtekintve: 4028
Taposómalom egy perc szünettel....
Mindennap hazamegy a munkából, a férje otthon ül már, s szó nélkül fogadja. Ha ő nem megy oda hozzá egy éppen hogy csókra, ami inkább sikeredik bárhová, csak egymás szájára nem, akkor ez is elmaradna. Az előszobában leveszi a cipőjét, kabátját vállfára akasztja, és papucsba bújik. Majd kezében a táskájával a hálószobába igyekszik. Ott átöltözik és benyomja a számítógép gombját. Aztán kimegy a konyhába, felméri a romokat, és nekiáll rendet rakni. Elmosogatja a piszkos edényt, ami még reggelről maradt ott, és elpakol a pultról is. Mindent a helyére. Mintha csak ő tudná a helyét mindennek a lakásban, ez naponta rá váró feladat.

Gépies mozdulatokkal gatyába rázza a konyhát, lesöpri a reggeli morzsákat az étkező- asztalról, letakarja a teát, mert a muslincák már wellness medencének képzelik a teáskancsót. Csapatostul hancúroznak benne.
Takarítás közben talál az egyik zacskóban egy félig megszáradt kakaóscsigát és szórakozottan, majszolja. A hűtőből előveszi a tejesdobozt és egy csészével, elkortyolgat a száraz tésztára. A hűtőajtó nyitására előkerül a macska is. Már a lábánál törleszkedik, tejet kér ő is. A nő tölt neki egy kistányérba. Mindketten élvezettel nyelik a hideg tejet. A férfi még mindig szótlan, bámulja a laptopja képernyőjét. S ha nem lenne eléggé lekötve a figyelme, a biztonság kedvéért a tv is szól. Hogy melyik csatornán tökmindegy, mert a hangerőt lehúzza.

Az egyikük itthon töltötte a napot, a másik meg a munkahelyén. Hogy mi történt ez alatt az idő alatt a másikkal, az egyiküket sem érdekli. Már elmúlt az az idő, amikor még beszélgettek.

A nő, miközben a tejescsészét fogja, gondolatban mégegyszer bejön az ajtón:

- Szervusz drágám! - köszönt hangosan férjének, aki eléje siet, átöleli és megcsókolja.
- Mi újság szívem? Történt valami? - kérdezi a férj mosolyogva, miközben lesegíti az asszony kabátját.
- Te képzeld a Magdi az irodában...- és mesél boldogan.

A férj közben forró teát készít, és leteszi a nappali asztalára. Figyelmesen hallgatja párját, s néha megsimogatja a kezét, vállát. Mikor felesége átöltözött, a kanapéhoz vezeti, és leülnek. A nő a forró teát szürcsölgeti, a férfi pedig formás, de fáradt lábait masszírozza. A szelíd boldogság csendje ül közöttük egy percig. Aztán újabb téma merül fel. Csak úgy. Mindenről eszmét cserélnek, ami jön. Ahogy két ember beszélget, akik szeretik egymást, és megosztják egymással a gondolataikat. Mert társak. Mert egy családot alkotnak, mert napközben ugyan távol vannak egymástól, de az este az övéké. Jó egymáshoz simulni, hallgatni a másik szívverését, érezni önmagát abban, akit társul választott, vagy húsz évvel ezelőtt. Mert csak így van értelme a holnapnak, és a holnap utánnak is.. csakis így.

- Anyád süket - hallja a nő a férfi hangját. Közös fiúkhoz beszél, aki időközben megjelenik a nappaliban.

Hirtelen magához tér. Leteszi kezéből az üres bögrét, és kérdőn a férfira néz.

- Mit mondtál?.
- Semmit - jön a válasz a kanapéról.

És ennyiben maradnak. Aznapra. És megint. Mint minden nap. A továbbiakban már egyik sem szól a másikhoz. Mindenki elvonul a saját szobájába, és igénye, kedve szerint elfoglalja magát. Az asszony, keze végigsimít a könyvespolcon. Ahány gerincet érintenek az ujjai, annyi mondatfoszlány jut eszébe, azok történeteiről. Már mind kiolvasta, régen. Újakat nem vesz egy ideje, mert nincs ideje olvasni, és eléggé felmentek a könyvárak is. Amióta szemüveges, meg pláne meggondolja! Nehezen áll neki bármilyen hosszabb lélegzetvételű olvasnivalónak. Még szoknia kell a szeme előtt az üveget. Szomorúsággal vegyes érdeklődéssel, ül a gép elé, és találomra szörfölget az Interneten. Mikor megunja, kinyit egy Word dokumentumot, és írni kezd:

" Mindennap hazamegy a munkából, a férje otthon ül már, s szó nélkül fogadja. Ha ő nem megy oda hozzá..

2007 november
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-11-12 23:45:44
A többségnek fogalma sincs arró, hogy mikor van tisztában önmagával, sajnos..
2007-11-11 20:11:02
Köszi, hogy a vendégem voltál:-) Gyere máskor is kedves Vendég!
2007-11-08 20:58:47
Igen tux...:-)
2007-11-08 20:58:28
fater, jó ötlet:-))), örülök, hogy elolvastad:-))
2007-11-08 19:42:59
Tetszik! Ez jó jajjjmi - és egyben szomorú is ...és minden hasonlóság valós személyekhez, kizárólag a véletlen műve lehet...tux...
2007-11-08 12:35:42
Egy csipetnyi romantikát kivánok az irásodban szereplő házaspárnak.
Pl.: Azt a bizonyos kedélyjavító pezsgőt családi körben gyertyafényes vacsora mellett fogyasszák el. Az alkotásod tetszik.
2007-11-07 11:57:03
csili nem firkálod, bár te még azt is megtehetnéd:-))), mert ez szorosan az íráshoz kapcsolódik: az EGO igenis!:-) Köszi, hogy idegondoltad.
2007-11-07 08:15:53
Nem akarom összefirkálni "faladat", csak mégegy szó: EGO...
2007-11-07 06:32:38
Monotom egyhangúsággal,szinte taposómalomszerűen írod ezt a korrajzot. Helyzetjelentés ez egy mindennpos dologról,a házasság kiüresedéséről.Régen kihűlt már a családi tűzhely és marad a szereplőknek önmagukba zárt kis világa. Mivel megemlítetted az Internetet és a Word duku kinyitását,s az írást,mintha magadról,magatokról írtad volna. A hangulat alapállásaként végigvonul az íráson az unalom.
2007-11-06 17:46:22
..."csak?...
2007-11-06 13:42:46
Hm...
2007-11-06 12:33:29
Doro, ma nagyon sokminden "helyett "ülnek az emberek a számítógép előtt, ami nem lenne baj, ha néha mást is csinálnának....De! Nézd meg a színház, mozi jegy árakat, - egy diák számára!! - vagy az éttermi, kávéházi árakat, a könyvek árait, .....és még sorolhatnám! De van ebben személyes élmény is, a családban, de melyik család az, ahol ilyen nincs?
2007-11-06 12:19:08
Remélem nem személyes élmény, és azt is, hogy nem mindenki a számítógép előtt köt ki.
2007-11-06 12:17:29
szia Vendég:-) Ez egy jó kérdés! Erre én is keresem a választ, miért van így? Gondolod, hogy a kompromisszum laposítja a kapcsolatot? Ha két ember között megvan a szeretet és a tolerancia, akkor nem lehet ez az ok! Akkor? Nem elég mély az érzelmi kötődés? Hm?..Az egyéb körülmények? (Pl. anyagi...családi ...egyéb?)
2007-11-06 11:43:45
köszönöm csili, nagyon igyekezz lécci, mert sztem ma ez van akár minden második házasságban, és még csak nem is kell hozzá 20-25 évnyi együttélés sem:-(
2007-11-06 10:55:34
Tanúlságos... Éberségre figyelmeztet. A Kedvesemmel próbáljuk az elszigetelődést megelőzni, de ha csak egy picit önzővé válunk, kezdhetünk mindent az elejétől... Gratulálok!