Mosolyogj,
ha szíven szúr a gondolat,
Egyedül maradsz.
Ha a jó szándék,
A pokolhoz vezető út,
S te azon, mégis járni tudsz.
Spórolj könnyeiddel,
legyen elég, mikor kell.
Tanuld meg Magad!
A leckét, mi vagy!
Elég, ha érted, tetteid,
S hiszed, nem hiába,
A gond, a fáradság, az erő,
Mi mind feledhető.
Éltél, tőled telhetőn, tieidért!
Mosolyogj hát, Ezért!
Bár más, ma már minden,
Szelíd derű, erősítsen.
Fájdalomra nincs idő,
Ketyeg a perc sorra,
Kell még pár boldog óra.
A fáradt, futó évek,
gazdaggá tettek.
Használd ki kedves!
Érzelmeid ára:
lelked milliomossága!
Mosolyogj hát bátran,
Legyints a magányra!