Fáradt, sápadt arcod.
A gond ül szemedben,
Könnyeid visszatartod.
Kifelé pink sminked:
Mosolyod,diszkréten osztja.

Vicsorogj ha kell,
Nyisd ki a szád: beszélj!
Ne hallgass azokra!
Ne énekelj boldog napokról,
Mik sosem voltak,
Ez kit érdekel?

Az igazat mondd, a valót!
Hogy nincs ennivalód,
Ruhád kopottas, régi,
Nincs rá való, kicserélni.
A számlákkal tartozol.
Neked csak álom,
Egészségesen élni.

Tatarozni is kéne a házat,
Omlik a vakolat.
Néha szükségből, Itt-ott javítgatsz.
Nem költesz a nincsből, semmire,
Örülsz, ha naponta telik reggelire.

Ebéd helyett diétázol,
A vacsorát meg blicceled,
Hogy a gyomrod ne ülje meg.
Így élsz, fizetéstől fizetésig.
Telnek a napok,
S te vonszolod magad utánuk sápatagon:
Halvány pink sminkkel, fáradt, keserű arcodon.