A naplemente, lábaimhoz ült
majd átbotlott lomhán, a horizonton túl
gyönge fénye uralta a tájat
és minden gondolatom, feléd menekült...
Hűs fény ölel, mégis ég a testem
izzó ragyogásával átölel a hold
sóvárogva várom finom érintésed
S csak felém küldött, kedves mosolyod...