Paripáim tiporják a kék eget
Patáikkal gyúrnak rá sárfelleget
Hullik rájuk aranynyereg.
Gomolyognak, agyamban a kétértelmű
Ködös szavak
Rád gondolok, valamennyi hozzád szalad.
Te magadhoz öleled mind,
Mint meztelen anya viharban a gyermekét.
Tündöklőn szép villám hasít,
Fényárja gyöngybe fon, Téged ékesít.
Tisztul a kép
Lenyűgöz a festmény
Mi viruló csábos testedről bennem él.
Megindultan, vágyakozva nézlek,
Ecsetemért nyúlok,
Őszi színeimmel talán elérlek.