Bejelentkezés
elfelejtett jelszó - regisztráció

Alkotó: Alexander07
Alkotások száma: 117
Regisztrált: 2007-05-03
Belépett: 2008-03-07
Publikált rovatok
Irodalmi rovat
-Haikuk (15)
-Egyéb prózai alkotások (12)
-Versek (90)
Feltöltve: 2007-05-22 22:33:52
Megtekintve: 1765
...ilyen az Élet!
Az idő prése alatt
Nyögöm a szavakat,
Hátamon
Hegyeket cipelek,
Mellkasomon
Keresztet viselek,
Rogyadozó lábakkal
Hozzád megyek,
Kézuszonyaimmal
Óceánokat átszelek.
A Hold ezüstje fagyaszt,
A Nap aranya perzsel, éget.
Mikor kerül már a kék égre
Felhőzet, támad fel a szél,
Ki hozzám beszél,
Hajamba túr,
Ruhámat tépázza.
Jön a vihar úr,
Őt nem vártam,
A képembe vágja,
Rongy vagyok!
Jégesővel csapkod,
Tűznyilait szórja,
Dörögve habzsolja
A csendet.
Félek! Féltelek!
Téged kereslek.
Add a kezed,
Itt az enyém
Fogd szorosan,
Szíved remeg
Vérpirosan.
Már olvadunk egybe
A villámkoromban,
Meghúzódunk
Egy temetőárokban,
Még egy csókot,
Éltető balzsamot
Lopok Tőled.
A sír tátong,
Már ránk ront,
Nyirkos hideg leheletét
Tarkódon érzed.
Mi ez?
Riadtan kérded..
A végzet, vagy az élet?
Azt felelem: ilyen az Élet!
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2007-06-15 11:24:37
Köszönöm:-)
2007-06-09 18:44:41
nekem viszont a vége teccik non:)szép lett!grat!
2007-06-06 11:49:59
Inkább egy hangulat...
Köszönöm kedves észrevételed!
2007-05-24 17:25:17
Ez egy, ..számomra töményen pesszimista vers. Összesűrítettél benne mindent, és elmondtad egy szuszra:-) Vajon ez egy hangulat eredménye, vagy általában így látod a dolgokat? Egyébként tetszik!