Ha elhagynál, összetörnéd a szívem,
Ám e pillanatban a Tied is szilánkjaira hullna.
Elvesztenéd azt, ki magánál is jobban szeret.
Ki egy óra alatt több szerelmet ad,
Mint egy másik férfi egész élete alatt.

Ha elhagynál, belehalnék elvesztésedbe,
De a lelkem nem találna békét,
Amíg élsz itt bolyongna a földön.
Bármilyen formában is, de követnélek!
Hallanám imáid, mit addig mondanál,
Míg bele nem fárad a nyelved.
Ami maradna neked, az nem lenne más,
Mint lélek nélküli élet!
Nappalok helyett választanád a sötét éjet,
Fehér ruhák helyibe, a feketéket!