(dal az okos nőről, ki ostoba volt)

Ma még örökké tart
Holnap már múlté lesz
Öngyilkos gondolat,
Többé ne szégyenkezz

Asszony lett egy nőből,
Kinek túl sokat ígértem
Felszabadítottam, fel
De túlságosan tiszteltem

Fájdalmaim megosztottam,
Közös titkunk - így hitted
S hittem, de rádöbbentem ---
Merre jár vajon Ivett?

Ki ilyenkor mindig felvidít
Miért lett Zsuzsa olyan rút?
Hisz régen múzsámnak hittem:
Csoffadt híre szíven szúrt

Gonosz mondat volt, gonosz
Szándékkal
Mit összekevertem egy segély
Kiáltással

Az Okos Nő
Úgy szeretnélek megint
Szeretni

De ehhez te
Ostoba vagy és bárgyú
Koszorú

Ma még örökké tart
Holnap már múlté lesz
Öngyilkos gondolat,
Többé ne szégyenkezz

Hagytam neked, hogy gyűlölködj
Terjeszd erőtlen igéid
Most itt állok...ülök...fekszem
Az idők végezetéig

De_jol_jegyezd_meg:
Midőn e jelen kikopik szende világomból
Eljő a nap, mikor minden ismét csak rólunk szól
De míg e kettő eltűnt, tűnj el, kérlek, tűnj te is
Hogy kitisztult szerelmed ne legyen többé hamis

Ma még örökké tart
Holnap már múlté lesz
Öngyilkos gondolat,
Örökké szégyenkezz!