Aztán ne felejtsük el,hogy a fotóművészet is művészet. Nem lehet híjján a gondolatnak és az elgondolkoztatásnak. Ezt kell szolgálnia mindenféle technikai segédeszköznek -, ha már adattak ilyenek.
Uff.

Teljesen jó a meglátásod, a kevesebb igenis több. Magam sem szeretem a műanyagra retusált képeket, de tény, hogy néha bizony pontosan ez az amire szükség van. Sajnos a fotózásban is vannak trendek, aktuális irányzatok és ezekhez sokan húznak. A magazinok világában pedig elképzelhetetlen, hogy bármilyen kép sikeres legyen, ami nincs agyon retusálva. Soxor a képen szereplő alak szinte csak sorvezető a digitális festészetben.... :))
Jómagam kettéválasztanám a retus tevékenységét...
Az egyik, amikor olyan hatást, fényeket, színeket vagy bármit akarsz elérni, ami a fotózás közben nem volt megvalósítható. Ebben az esetben komolyabb beavatkozás lehet szükséges, amikor is a kép egész jellegét megváltoztatjuk.
A másik, amikor a fotót csak egy kicsit szebbé akarod tenni. Tipikusan ide tartozik a bőrretus.
Egyébként teljesen egyedi, hogy pl. egy portrénál ki mennyire tartja jónak. Tény, hogy vannak olyan emberek, akiknél a bőrhibák miatt szinte elengedhetetlen egy kis digitális szépségtapasz, de a fotós nagyon könnyen átesik a ló másik oldalára.
Én magam szeretem, hogy ha a bőr műanyag helyett bőr marad, 5-8%-os layereket használok.

Manapság csak akkor jó egy kép,ha agyon van retusálva?