puffneki?

Művészet az, ami érdek nélkül tetszik.

Franc se'tudja,mi a nagyobb "bünti":életfogyt avagy halál...én voltam börtönben,nem azért mert pszichopata vagyok,hanem mert egy jogos védelmet előitéletből "emberölés kisérletének"vettek,mig ki nem derült igazság.9 hó előzetben voltam de sokszor azt gondoltam jobb lenne a halál...
Nop persze én érzékeny ember vagyok,van aki szereti a sittet,bizony van ilyen is...!

A tipizálás sajna nem működhet, genetikai okai is vannak. Ha lehetséges lenne, már rég megtörtént volna. Komplex dolog, a genetikai vizsgálat mellett tanulmányozni kellene a stressztűrő-képességtől kezdve a szocializálódási környezet hatásain át az általános jellemrajzot is. A pszihológia ehhez még nagyon gyerekcipőben jár, ráadásul a születéstől kezdve nagyjából 4-5 évente hosszadalmas vizsgálatok szükségesek hozzá. És még ilyenkor is nagy a tévedés esélye. egyszer majd talán megvalósul, de ma még a távoli jövőnél is távolabb van ez az idő.

Más dolog, hogy ezeknek mi a megváltás és mi nem az. Nem megváltásra van szükségük, hanem arra, hogy a társadalom kivesse őket magából, lehetőleg még azelőtt, hogy átörökíthetnék a hajlamaikat. Én nem táplálnék, ruháznék és fűtenék évtizedekig valakire csak azért, mert a gyors halál megváltás neki.
Esetleg egy mátrix-típusú bioáram-termelő rendszerbe benyomni őket, aztán hadd legyen valami hasznuk.

Én egy pszichopatával mást kezdenék. Sőt, többel is. A pszichológusok helyében jobban ráállnék a személyes konstruktumok feltérképezésére, azaz kideríteném, mi mentén vagy milyen tapasztalatok mentén gondolkodnak, így x idő után tipizálni lehetne őket nagy valószínűséggel. Börtönpszichológiával még nem foglalkoztam, szal lehet, hogy lemaradtam és ez már nagyjából megtörtént. Minden esetre szerintem ez a nyomozásokban is nagy előrelépést jelenthetne. Amúgy szerintem a gyors halál az ilyeneknek megváltás. Én életfogytig börtönbe tartanám őket. És nem színestévés, internetes cellákban. m-atraides, ajánlom figyelmedbe az Ördögien veszélyes c. filmet, ami most a tecsóban kb. 399 huf.

Egyáltalán nem baj, hogy idáig jutunk egy képtől. Sőt, az sem baj, hogy különbözőek vagyunk. Inkább az lenne a baj, ha mindenki egyforma lenne.

Értem én, hogy mindenki mást lát egy képben, és mindenkinek mást jelent. Ez a szép a művészetben. Ahol én csak egy szétágazó repedést látok egy galéria falán, az másnak esetleg egy modern őszi erdő alkotás :D

A reinkarnációról meg annyit, hogy sztem tökmindegy, létezik-e vagy sem. Ha olyan géneket hordozol, akkor kitör belőled a pszihopata, ha nem, akkor meg nem. Tegyük fel, hogy van reinkarnáció.
Lehet, hogy valaki előző életében gyilkos volt. De születéskor tiszta lappal indul. Ugyanolyan ember, mint bárki más. Ugyan olyan éhes, ha nem eszik, és a fájdalom ugyanolyan rossz neki, mint másnak. Ha a karmája van megterhelve, az nem a hétköznapi életében fog jelentkezni, hanem a bensőjében. Nem tudom, jól fejezem-e ki magam.

Egyébként szerintem egy kép mindég mindenkinek MÁST jelent!Twe sosem értheted MIT gondolt a művész mert hát minden alkotás tök szubjektiv belső élményekre meg tapasztalatra meg érzéshullámokra épül...esetleg,lehetnek ROKON érzések,de...had mondjak 1 példát:volt férjem ,Lackó festett egy női portrét.Egy piroshajú punk-csajt.Erre egy ismerőse megvette mert ő szent Johannát látta benne...!Én festettem egyszer egy szadó-mazó képet,láncok,kötél,korbács...mire egy hölgynek a kép a "házasság kötelét"jelképezte.NEKEM ez eszembe se jutott!
De ez nem baj,hisz különbözőek vagyunk...nem?

Én is rákattintok dolgokra,ha érdekel hozzászólok,de AZT végleg nem tudom megérteni,amikor pl.valaki rákattint-nem jön be neki-aztán,elkezd kötekedni...nekem ez eszembe se jutna!Ezért mondtam hogy m-atreides INTELLIGENS hozzászóló,vele élvezet "vitázni"de van aki meglát aztán elkezd sértegetni,vagy elkezdi D.Nightshade-e képét pocskondiázni,-gondolom én-az ilyen olyan öncélú!Nem?Mármint lejhet kritizálni,de más az ha pocskondiázni....
Igen,érdekes az is hogy mi viszi rá a remetéket életmódjukra,valójában MINDEN(!)ember legbelsejében lakik egy pszichopata meg egy szentember is,kérdés,miért jön ki egyikükből EZ-másikukból AZ?Neveltetés?Reinkarnáció?(esetleg aki kényszerre öl talán tudat alatt régi életében átélt dologra reagál?)Akit megölnek,tán előző életében gyilkolt?
Mivel egy kegyetlen gyilkosság érthetetlen,ha ÚGY nézed hogy akit most megöltek esetleg előző életében Hitler volt,máris érted a logikáját...lehet,legközelebb meg szent lesz&jóvátesz?
Persze,HA létezik reinkarnáció...!/apám ezt vallja.Én nem zárom ki de nem is vagyok hive....nem tudom,de ÉRDEKEL!!!/
Hűűű,hová jutottunk egy kép kapcsán...de baj ez?Szerintem,nem!

De ne térjünk el ennyire a témától :)
Igen, nekem is tetszenek a képei, és most már azt is tudom, milyen apropóból született meg a két legújabb :)
Amúgy nem nagyot mondtál, hanem rosszat :) Ha nem kattintsz rá, nem tudhatod a cím alapján, hogy érdekel-e vagy sem.
Engem viszont érdekelnek az ilyen dolgok, még ha távol is állnak tőlem. Nem vagyok rest kattintani és kérdezni. És újból kérdezni, kullancsként rákapaszkodni egy témára. Szerintem ez jobb, mint az érdektelenség.
Máshogy nem tudom megismerni a dolgokat. Ha van egy kép, amit nem értek, nézegethetem napestig, nem fog leesni, miről szól. Mert nem az én világom. Ezért megkérek valakit, elégítse ki a kíváncsiságom.

Ez az elusztítandó ismeretlen jelen esetben egy pszihopata, akinek szenvedés, erőszak, és halál jár a nyomában. Na ezért kell elpusztítani, mert nekem a fejlődést nem ez jelenti.
Nem az ismeretlennel van bajom, hanem az ismert ismeretlennel. Nemtom érthető-e amit mondani akarok.

m-atreides, egy kérdés: miért kell elpusztítani az ismeretlent? Szerintem az a fejlődés halála.

Más: Miért van az, hogy aki szkennert és fénymásolót használ pucér hátsófele megörökítésére, azt csak kiröhögjük? Az poén, itt meg "véresen" komoly lett a hangvétel D. Shade művei kapcsán. Szerintem jó kis dolgai vannak, ügyes és eredeti, és ha összességében nézzük, a két utolsó merész műve ezen nem változtat, max kissé többet tudhatunk arról, mi köti le, vagy érdekli ill. bilincseli le a tudatát aktuálisan, mégha az vérlázító is mások szemében. Azért jó ez az oldal, mert azt nézünk meg, amit akarunk. Ami nem érdekel, arra egyszerűen nem kattintunk rá. De ezzel most aztán nagyot mondtam :D Remélem mindenki kiheveri a dolgot ;)

Igen, tényleg érdekes lehet, hogy mi az, ami ezeket az embereket mindenféle szörnyűség elkövetésére készteti. De az is érdekes, hogy mi az, ami a fakírokat, remetéket, keleti bölcseket arra készteti, amit tesznek. Valószínüleg az ő tanulmányozásuk kevésbé veszélyes, mint a pszihopatáké. Minek tanulmányozzunk valamit, ha a végén bizony el kell pusztítanunk. Tanulni nem fogunk belőle, megtartani nem tudjuk, tehát értelmetlen szerintem.

A tabu meg attól tabu, ha valaki elhiszi róla. Nem azért indult el ez az egész, mert nekem tabu a menstruáció, és lelki sokkot kaptam a kép láttán. Nem tabu, valóban az élet része, miért lenne tabu? Sőt, a legtöbb tabu (talán az összes) ugyanilyen dolog. Az élet részei, de mivel kellemetlenek lehet, az emberek félnek tőlük, és inkább elkerülik.

Nem arról van szó, hogy felháborodok rajta. Nem nézek híradót és nem olvasok újságot, mert nincs igényem a sok rámömlő szarra. Viszont semmi felháborítót nem találok Zoepit tetkóiban. Nem átlagos a megjelenése, de hát ha neki tetszik. Ez a lényeg szerintem. Nehogy már más mondja meg nekünk, hogy mire is van szükségünk, meg mire nincs.

Deadly úgy érezte, hogy neki jó érzés lesz, ha megrajzolja a Bloody Maryt. Szüksége volt erre a jó érzésre, így megrajzolta. Nincs ebben semmi rossz, nem is háborodtam fel, még ha úgy is tűnt. Én is csak ember vagyok, bizony engem is félre lehet érteni, mint ahogy az meg is történt.

Nekem jó érzés, hogy acél fojtónyakörv van három sorban a jobb csuklómra tekerve. Nekem tetszik, az ultrakonzervatívok meg furcsállják. De ez az ő bajuk, nekik kell egy furcsaságot elviselni :) Én pontosan tudom, hogy az ő reakciójuk természetes, így engem nem zavar. Ezek a dolgok ilyen egyszerűek.

Rengeteg költő, író, művész volt/van, aki bizony drogos, alkoholista vagy egyéb szenvedélybetegség "tulajdonosa". Mégis képesek maradandót alkotni, olyant, ami tucatnyi generáción át őrzi a nevüket. A saját korukban mégis felháborodtak rajtuk, üldözték, ellehetetlenítették őket. Ma tele vannak velük az irodalom és a művészet-történet könyvek. Tehát mégis tudtak valamit.
Olyant alkottak, ami akkor véletlenül sem volt művészet, ma mégis az.

Alig fél évszázada Philip K. Dick alig tudta eladni a novelláit, regényeit, mert nem volt rá igény, nem volt művészi, amit csinált. Ma több hollywoodi feldolgozása létezik a műveinek, mint ahány ujjam van egy kezemen. Dollármilliárdos lehetne, ha élne, bár azt hiszem, az örökösei sem szűkölködnek.

Én is egyetértek hogy "ki kéne lőni"a kéjgyilkosokat,ugyanakkor ÉRDEKEL hogy MITŐL tud egy amúgy hétköznapi,szimpatikus ember (mert sokszor ilyenek a tettesek!!!)ilyen "állat"lenni?Nem csak ők érdekelnek hanem egyáltalán a pszichés dolgok,sajna volt férjem súlyos skizofrén lett,édesanyám is az és tök fura hogy akit egykor ismertél,átalakul tök mássá....és ez az egész hangok hallása meg kémsztorik amiket képzelnek,de olyan logikával hogy a dilidoki sem bir velük sokszor....
A pszichopaták sokszor azt mondják:BÁNJÁK amit tettek de valami KÉNYSZER vitte rá őket...örülnek mikor elkapják őket.
Talán,nem is ők érdekelnek igazán hanem a MINDNYÁJUNK mögött rejlő TITOK...az egész lét,élet,tudat-és tudatalatti,jó és rossz,élet+halál...sötét-és a jó oldal...
Meg a tabuk mitől tabuk?A menzesz a legtermészetesebb dolog,olyan mint a szoptatás,szülés...mitől "tabu"valami,mitől nem?KI dönti el?Ha elnyomjuk s nem adjuk ki magunkból,jönnek a lelki gondok.Ha kiadjuk,"perverzek"vagyunk!Ez ugyanaz mint mikor valaki felháborodik rajtam mert tetkóim stb.vannak,de a hiradó borzalmait szemrebbenés nélkül végignézi...ahogy 14 évesek kutyát ölnek meg saját anyjukat,meg pedofilek gyerekeket ölnek...de az,hogy nekem tetkó a szemöldököm,felháboritja őket!
Fásult a világ,feszegessük csak a tabukat!!!
Különben,m-atreides intelligensen szólt hozzá nem úgy mint sokan mások más rovatokban.Erről szól a kommunikáció!Erre is jó ez a kép:bedobod a mélyvizbe,ki-ki hozzászól,vitatkoznak-ezáltal önmagunkat is jobban megismerjük.Meg embertársainkat,mert ahány-annyiféle vélemény.
S EZ is már MŰVÉSZET!!!

Ez nem az utálatról meg a cáfolásról meg a taburól szól. Ha Te azt mondod, hogy ez legbelül megmozgat, és felizgat, akkor ez már egy magyarázat. Magyarázat arra, hogy Neked ez miért művészi, eltekintve attól, hogy maga a kép jól sikerült-e vagy sem.

Én nem vérzek, nem álmodok vadakat, és nem ébredek arra, hogy "elmentem". Legbelül sem érdekel a pszihopaták lelkivilága, mert veszélyesek, és ezért inkább kilőni kellene őket, nem tanulmányozni és érdeklődni irántuk. Ezért én nem ismerem fel egy ilyen képben a művészetet, holott sokak szerint benne van.

De Zoepit jól megfogalmazta a saját álláspontját, értem azt, amit mond. Így a képet is értem, és azt is, mi vihet rá valakit, hogy ilyent elkészítsen.

BLOODY MARY.Végre egy szókimondó kép a NŐI TÉMÁHOZ.Mi csajok,márcsak vérzünk!S ez lehet sexy is.A VÉR SZEXI...!Meg olyankor én mindég vadakat álmodom és arra ébredek hogy "elmentem".A párom is szeret olyankor ...mert birja a vér.Izgatja.MI MŰVÉSZET?Ha ŐSZINTÉN (és persze azért művészeti tudással!)azt fested ki magadból ami a LEGMÉLYEBB BENSŐDBEN van.Még ha "tabu"is.Én festettem már kéjgyilkosságokat is mert taszit de valahol vonz is a téma.Emberileg elitélem,felháborit,de LEGBELÜL...nos,érdekel a pszichopaták lelkivilága.Beteg?Perverz?Lehet,-nem zavar!
Ez a kép nem perverz,egyszerűen csak "csajos".És jó!!!Rajzilag nem a LEGJOBB képe Deadly-nek de nem is rossz.
Na lehet cáfolni de úgyis igazam van,mert igazam van.
(most meg lehet útálni!!!)

Hi mindenki.

A képeket én aktiváltam, és így utólag el kell mondjam, a rovat felelős jeleztem nekem, mert nem tudta eldönteni aktiválja-e vagy sem. Azt gondolom, hogy van egy feltöltési szabályzatunk, aminek ez teljes mértékben megfelel és egyik pontját sem sérti, akkor semmi olyat nem lehet feltételezni, hogy az ilyen képeknek semmi keresni valójuk az oldalon. Akinek tettszik reflektál rá, akinek nem az vagy reflektál vagy nem.

Én viszont pont azt találtam furának, hogy bár nem "idejövök oszt jól beszólok " stílusban véleményeztem, mégis úgy kezeltek. Ezért jutott idáig a dolog, hogy így kellett válaszokat kicsikarnom az emberekből. Utólag visszagondolva ez tényleg gáz volt, és már bocsánatot is kértem érte.

Mower:
Az alkotó számára tényleg a saját alkotás jelenti a művészetet, minden más csak a külvilág. De ha ez szó szerint így lenne, akkor mostanra már 6milliárd művészeti irányzat alakult volna ki. Tudjuk, hogy nem így van.
Mindenki talál magához hasonlókat, akik elsőre felismerik, megértik a művészetét. Csak nem értettem, hogy miért rossz az, hogy én nem látom meg elsőre, vagy miért rossz az, hogy megkérdezem, elmondaná-e valaki, mivel lát benne többet, mint én.

Dark Ladynek is igaza van, a művészet nálam is az, ami érzéseket, hangulatokat vált ki. Elsősorban az, ami jó érzéseket, pozitív hangulatokat. Ezek az ismerős dolgok, ezeket veszem észre. Aztán jön valami, ami valamit generál bennem, de fogalmam sincs, hogy mi az, csak fura, szokatlan, és rossz. Ilyenkor szerintem teljesen normális, hogy megkérdezem, mi ez? Miért kellene ilyen, vagy olyan érzéseket keltenie bennem?

Akinek bejön ez a stílus, szereti nézni a vért, a pornográf témákat, akit szórakozás címszó alatt szereti más emberek szenvedését tanulmányozni (képi vagy írott formában), az oké, hogy elsőre érti és látja ennek a művészi értékét. Én nem vagyok ilyen, így természetes, hogy nem látom ezt benne. Ennyi.

A Bloody Mary kommentjeihez már leírtam a véleményem, de beírom ide is, némileg átfogalmazva: Az, hogy ki mit tart művészetnek, és mit nem, valóban eléggé szubjektív dolog. Láttam már sok ún. "kortárs művészeti alkotást", amit viszont én nem tudtam művészetként definiálni. Ha az belefér a művészet fogalmába, hogy valaki pl bekeni a pucér seggét nyomdafestékkel, és lenyomtatja papírra (mert láttam már ilyet is, a grafikatanárom mutatta egy albumban), akkor az ilyesmi miért nem? Az emberi természet sötét és beteg oldala mindig is benne volt a művészetben, még az olasz reneszánszban is. És valóban, akit vonz ez a témaválasztás, annak jól esik ilyeneket alkotni, nálam pl az ilyesmi egyfajta feszültséglevezetés, vagy nem is tudom. Nem pózolás, hogy ezzel nagymenő legyek, pedig ezzel is meggyanúsítottak... Persze, van akinek ez nem jön be, szabad véleménynyilvánítás van... Mondjuk azt tisztelem m-atreides-ben, hogy ő legalább nem névtelenül, "idejövök oszt jól beszólok" hangnemben írta meg a véleményét, mint egyesek... Egyébként az határozottan pozitív dolog, ha egy alkotás véleményeket vált ki az emberekből, mert azt jelenti, hogy nem lehet csak úgy elmenni a kép mellett... Azzal, hogy mindenfelé beírta a véleményét, oda ahová nem is kellett volna (ez mondjuk sztem elég gáz), tulajdonképpen csak DeadlyNightShade-nek csinált reklámot...

Az az igazság, 14 éves létemre nem nagyon merek beleszólni, mert lehet, hogy hülyeséget mondok, vagy ilyesmi, meg félek, hogy lehurrogtok, hogy kicsi vagyok még. Bár szerintem nem feltétlen a kortól függ hogy ki mennyire érett.

Szóval... Szerintem ami érzéseket, hangulatokat fejez ki, az művészet, vagy legalábbis valami olyasmi. Engem a Bloody Mary, de főleg a Glow nézegetése közben nagyon is ismerős érzések fognak el, habár még nem vagyok túl tapasztalt... (Azthiszem annak köszönhetem ezeket az ismerős hangulatokat, hogy bátyám, aki a legjobb barátom is egyben, vele szoktam filozofálgatni éjjel nappal meg ilyenek :), szadista hajlamú. Na most én nem tudom, hogy emiatt, vagy csak a sors ilyen különös, élvezem a fájdalmat, megalázást ilyesmit, szal tipikus mazo tüneteket produkálok.)
Egyébként: kár hogy a szex tabutéma! Mert szerintem egy teljesen természetes dolog, bár nem az ha láncon tartjuk a nőt, vagy ha véresen maszturbál valaki. De mivel tabutéma így a gyerekek nagy titokban csak a pornóoldalakhoz jutnak hozzá amik a szex durva oldalát mutatják be. És tessék: Osztálytársaim szerint is undorító a szex! Talán ha látnmák a gyönyörű, érzelmekkel teli felét is, nem tartanák annak. Dehát tabu téma és nem beszélünk róla, ugye... (Egyébként az egész világgal nem értek egyet úgy ahogy van x) )

Lehet, hogy ez amit ide írtam nem tartozott szorosan a témához, de úgy éreztem, el kell mondjam a véleményem.

Üdv mindenkinek, béke Veletek!

Amikor egy művész alkot,tulajdonképpen nem tesz mást,mint reflektál a környező világ dolgaira.Ez alól az sem kivétel,aki úgymond a belső világát,vízióit vetíti a vászonra,hiszen a környezetünk nélkül létezni sem tudnánk,akár beismerjük,akár nem, olyanok vagyunk amilyenekké a világ formál bennünket.Még az álmaink is olyanok.A külvilág alakítja ki a személyiségünket,ennélkül élőholtak lennénk.Minden ember más módon éli meg a környezetével való viszonyát,mást fogad el belőle,és másként reagál annak változásaira.Mármost a kérdéses képpel kapcsolatban:a pornográfia és a perverzió korunkban nagymértékben előtérbe került,lépten nyomon beleütközünk.Egy művészetekkel foglalkozó ember számára ez is lehet feldolgozható téma-ha már a külvilág dolgaira reflektál.Szélsőséges világban élünk,érzékszerveink szinte eltompultak a köznapi behatások iránt,még durvább,még vadabb dolgok kellenek ahhoz,hogy megmozduljon bennünk valami.A filmek egyre durvábbak,a zenék is kezdenek eljutni a lehetőségeik határára,talán a művészetekkel is így van ez.Ilyen értelemben DeadlyNightshade témaválasztása cseppet sem meglepő(lásd H.R.Giger,Soroyama,stb).Azt,hogy mindez valódi művészet-e,tényleg nehéz eldönteni,mert itt már bejön a képbe az,hogy mindenki másként éli meg a külvilágot,más véleményt formál ugyanarról a dologról.Persze létezik egy hivatalos művészettörténet,de mivel ezt emberek hozták létre,inkább az ő meggyőződésüket tükrözik,nem pedig azt,hogy mondjuk én is úgy látom-e?Nagyon sokszor nem.
Ebben a vitában sohasem fogtok megeggyezésre jutni,mert ami az alkotó számára művészet,az mindenki más számára a külvilág része,és ezért a maga módján éli meg,és ítélkezik felette.

Vigi érzékletesen leírta, hogy neki mitől művészi valami. Arról a képről nekem is az a véleményem, pedig nem sok szép van benne és az általa keltett gondolatok sem túl vidámak.

A fekete-fehér négyzetes képeket tényleg sokan szapulják, mert nem értik. Én sem értem, de én is tudnék olyanokat csinálni. Sőt, valószínüleg az efféle egyszerű vonalvezetésű képekben ki is merülne minden grafikai tehetségem. De nekem azokban nem sok művészi van, ezért nem is csinálok ilyent.

Grotesque azt nem érti, miért szeretném tudni mások művészet-szempontú értékelését egy-egy képről, hiszen nekem nincs róluk saját véleményem. Ó, talán pont ezért, nem lehetséges?
Én meg azt nem értem, hogy miért NE lehetnék kíváncsi erre? Mert a kíváncsiság bűn? Vagy azzal, hogy nem értek hozzá, fogyatékos vagyok ilyen szempontból? Esetleg egy belterjes művész-társaságba botlottam, akik igazából csak maguknak alkotnak, és szokatlan, ha kívülálló merészkedik a tűz közelébe? Egyik verziót sem tartom hihetőnek.

Lovecraft írt egy novellát, Memory címmel. Kb egy A4-es oldal normál betűmérettel. Sok irodalmár bizony csak fintorog, mikor előkerül, merthogy ez sf. Mégis, pontról-pontra meghúzhatók a párhuzamok hasonló témát feldolgozó írásokkal. De mivel ez egy posztapokaliptikus látomás, és mint ilyen, sf, ez sajna nem művészet őszerintük. Csak éppen velem ellentétben az ilyen emberek nem is kíváncsiak arra, más mit lát benne művészetnek.

Vagy ott van Frank Miller Sin City képregénye. Fröcsög a vér, töményen adagolják az erőszakot és a perverziót, ott mégis látom a művészetet. Mondjuk van segítségem a történet képében. Mégis, ha az emberek meghallják, hogy képregény, képzeletben máris megjelenik előttük egy pattanásos, nyálas lúzer kamasz, ezekkel azonosítják az olvasóközönséget. Simán csak az előítéletek miatt.

Nekem nincsenek ilyen előítéleteim, és meg merek kérdezni dolgokat, ha érdekelnek. Emiatt lehet kezelni kedélyes lenézéssel, ez is mindenkinek szíve joga. Csak szerintem nem kéne.

Hasonlitott a fekete halal a japan horrorhoz... Meg jo hogy nem tettem ilyet, teljesen mas kategoria. Csak a perverzseg margojara volt egy hozzaszolas.

Hm... akkor most szép sorban:

DeadlyNightshadow:
Őszinte elnézésedet kérem, ha megbántottalak, vagy rosszul érintett ez a dolog. Visszagondolva tényleg szemétség volt tőlem, ne haragudj. Legközelebb észben tartom ennek a tanulságait.

Véletlenül sem háborodtam fel a képen. Csak úgy gondolom, hogy az őszinte beszédnek még senki sem látta kárát. Ez manapság könnyen felháborodásnak tűnhet, mert szokatlan dolog.

Igazad van, rosszul indítottam a dolgot.
Igen, az idézett mondatokkal kezdődött a társalgás. De ebbe Te magyaráztad bele az elutasítást. Nem lekicsinylően írtam, hogy ez szerintem nem művészet. Azért mondtam, mert én tényleg NEM LÁTOM benne a művészit. Talán ha évek óta foglalkoznék művészettörténettel és rajzolással, tudnám. De nem így van. Viszont ettől függetlenül érdekel. Érdekel a Te véleményed, és érdekel másoké is. Mert én úgy tudom, a művészet mindenkihez szól, és ha valaki nem érti, akkor meg lehet kérdezni.
Nem pellengérre akartalak állítani, sem nyíltan vagy burkoltan leiskolázni. Ha állandó kiállításom lenne a Szépművészetiben, akkor sem tenném ezt. Még egyszer, ne haragudj!

A vita pedig nem a fafejűségem miatt, hanem azért meddő, mert nem kívánsz háttértartalmat belemagyarázni a képedbe. Ezt megértem, de ha ezt az elején kijelented, neki se állok ennek az egésznek. Engem csupán az őszinte kíváncsiság vezérelt. Nem akarod elmondani nekem, hát nem kell. Szíved joga. De engem érdekel, és ezért kérdezősködöm.

Nem hasonlítottam semmihez a művet, egyrészt mert nem vagyok otthon a témában, másrészt meg azért, mert magában szeretem értékelni a dolgokat. Nem mondtam, hogy ehhez vagy ahhoz képest sz*r. Sőt, azt sem mondtam, hogy sz*r.

Nem akarom, hogy meggyőzzetek, hogy miért is művészet ez, és én sem akarlak meggyőzni titeket az ellenkezőjéről. Lehet, hogy ez nem jött át, de tiszteletben tartom mások véleményét. Képes vagyok arra, hogy felfogjam és megértsem mások értékrendjét, de ez bajos, ha nem is ismerem.

Nem várom el, hogy mindenki a közfelfogásban élő művészet szerint alkosson. Tudom, hogy ilyen amúgy sem létezik.

A mű nem értékelhetetlen számomra, de kíváncsi vagyok, hogy mások mi alapján értékelik. Azért, mert egy rajz értelmezéséhez nincs kedvem művészettörténettel foglalkozó könyvek tucatjait átnyálazni. Nem azért, mert nem érdekel, csak éppen vizsgaidőszak közepén nem ajánlott.

Továbbra is fenntartom, hogy igen, érdekel, hogy ki miért látja művészetnek. Azért, hogy én is meglássam benne. Ha nem akarnám, és nem érdekelne a dolog, letudtam volna magamban egy "na megint egy sz*r" véleménnyel, és nem is kommentezek. Nem így történt, ez talán jelzi, hogy amit leírok, az nem hazugság.

mondjuk voltak idők, amikor megégettek egy-egy embert boszorkányságért, volt amikor nagyon sok embert égettek meg, az álmodozókat is megölték, a feltalálókat, a nagy művészeket, az ilyen 'séma' emberek, és hiába élünk modern világban, sajnos az ilyenek mindig megmaradnak.

nincs elvárás... nincs olyan, hogy a köz elvárása. csak a beszűkült feljebblévő, jómódú rezsim fattyainak a felállított látásmódjuk árnyékában kell hódolni a bürokratizmusnak, minden kib*szott korban, és ha némely ember behódol ezeknek, és nem mer önmaga lenni, akkor álljon be a sorba, és meneteljen a 'közzel', ami egy valótlan tévhit, mert nem lehet egyről beszélni, amikor minden ember különbözik, ha értékelhetetlen számodra a mű, akkor ne csépeld el a tehetséged, magad átb*szására.

Tegnap olvasgattam az ottani vitátokat (vagy nem is tudom minek nevezzem), most pedig én is kaptam egy kommentet töled, ugyhogy válaszolok ide.

Mostanában elég szubjektív, hogy mit nevezünk müvészetnek. DeadlyNightshadow képei szerintem rendkívül szépen kidolgozottak. Neked is tulajdonképpen a témával van bajod, nem a technikával. Engedd meg hogy kicsit visszanyúljak a müvészettörténethez, és ha valamelyik képet vagy müvészt nem ismered, kérlek keress rá a google-képkeresöben.

A világ müvészetében okozott néha problémát a meztelenség ábrázolása, ez mindig az adott korszak felfogásához igazodott. Az egyik ilyen példa ami most eszembe jutott, az Manet - Reggeli a szabadban c. képe. Ezelőtt is ábrázoltak nöket pucéran, de azok mindig valamiféle istennök, vagy mitológiai alakok voltak, ez meg csak ugy hipphopp odafestett egy teljesen átlagos meztelen nénit a felöltözött pasik közé. Jo nagy felháborodást keltett vele, mivel abban a korszakban ez teljesen idegen, és talán perverz dolognak számitott. Azóta eltelt jónéhány év, az emberek megszokták és megszerették az ilyen témájú képeket. De a világ változik. Ha megnézed pl Francis Bacon munkáit, elöször talán nem is látod mit ábrázolnak, vagy undorito, perverz, vércafatos mosléknak tartod öket. Bacon valahol azt nyilatkozta hogy ö az igazságot festi, azt ami mindennap körülvesz bennünket, ha bekapcsoljuk a hiradot, a filmeket, ha csak körbenézünk a világban ezeket látjuk.
DeadlyNightshadow (a mostani kortárs bátrabb alkotokhoz hasonloan) olyan témát jelenitett meg 2 utobbi képén, ami szokatlan az emberek számára, hiszen nem mindennapos hogy ezt müalkotásokon lássák viszont (de pl egy pornooldalon teljesen oké), pedig igazából ez is csak egy akt. :) Most te ezen ugyanugy fölháborodtál, mint az emberek annak idején Manet képén.
Irtad hogy nem értesz a képekhez, sem a fotozáshoz. Mi akik foglalkozunk müvészettel, már nem lep meg tulságosan egy ilyen téma, hiszen tudunk csomo párhuzamot vonni más müvészekkel is.

És valójába mi is a müvészet? El lehet ezen is gondolkozni, filozofálni sokat. Egyzercsak jött az a korszak amit impresszionizmusnak hivunk, és a különböző uj irányzatok, amik gyökeresen megváltoztatták a korábbi felfogásokat. Jöttek a szines fesékpacák, a gyerekrajzszerü érzelemkitörések, Picasso és a kubisták fölbontották a teret, aztán kitette Duchamp bácsi a piszoárt és az üvegszáritot a kiállitására, és azt monta hogy tessék ez is müvészet. Warhol megfestette a konzervdobozt, stb, stb. Ezek mind meglepöek voltak, de a müvészettörténet mégis müvészetnek tartja ezeket is, pedig némelyikkel én sem értek egyet rajz-szakos létemre. Nézd meg pl Kazimir Malevics képeit! Fehér alapon fekete négyzet! Fehér alapon fehér négyzet!!!! :D Na ezért mondom, hogy a művészet elég szubjektív már.
Neked nem müvészet a vérzö maszturbáló nöi akt, nekem nem müvészet a fehér alapon fekete négyzet. Értem a koncepcióját, értem a polgárpukkasztását, de nem értékelem a müvét. Te igy gondolkodsz, én meg megint másként DeadlyNightshadow képéröl. Nem akarlak meggyözni hogy "ez igenis AKKORIS müvészet" mert neked meg van a magad álláspontja, és mindenkinek ugyanugy a sajátja. Mindenki valami más miatt szeret egy képet. Nekem sem jön be a téma, de baromi jól tudja tálalni és ez tetszik. Nem kellene igy felháborodnod, mert ugy bántasz meg vele valakit, hogy igazábol nem is értesz hozzá.

lol

...avagy tulajdonképpen mit is csinálunk itt?
1:
Elnézést minden alkotótól, aki nem örült annak, hogy a műve alá abszolút nem oda illő kommentet tettem. Máshogy elképzelhetetlennek tartom, hogy a többséghez eljut a mondanivalóm / kérdeznivalóm.

2:
Találtam hasonló témájú topikot, de annyira naprakész volt (utolsó hozzászólás: 2006.06.), hogy inkább egy újat csináltam. Ha ez is szarvashiba, hát bocsánatot kérek ezért is.

3:
Nemrég felkerült a rajzok közé DeadlyNightshadow egy műve, Bloody Mary cím alatt. Bár nem értek a képekhez, sem a fotózáshoz, szoktam nézegetni a galériát. S mivel nem értek hozzá, bizony előfordul, hogy olyant látok, ami nem az én ízlésem, vagy ami még rosszabb, nem is értem, mit látok. Ettől függetlenül szoktam jelezni, hogy tetszik/nem tetszik. Így történt ez esetben is, valamint hozzátettem, hogy én nem látok ebben semmi művészit, de elismerem mások ellenkező véleményét. Bogumillal néhány novellája kapcsán volt egy hasonló beszélgetésünk, és mivel ott tudtunk értelmes ember módjára beszélni róla, felfogtam a dolgot.
Itt valamiért nem ment.

Pedig istenemre mondom, próbálkoztam, többször is. Ha értek ehhez a műfajhoz, talán könnyebb dolgom van, de hát ugye nem.
Többszöri rákérdezés után is diplomatikus elutasítást kaptam, aminek a lényege abban állt, hogy ha nem dícsérem, akkor inkább kussoljak. Valamint felmerült a gondolat, nehogy már mi döntsük el, mi művészi, és mi nem az.

Meglepődtem, hogy egy művészeti portálon ilyen elutasítással és értetlenséggel találkoztam. Ez most nem az alkotónak szól. Lehet, hogy én vagyok a naív, és az itt jelenlévők sem különböznek az utca emberétől, csak éppen szabadidejükben tévézés helyett firkálgatnak. Mindenesetre én nem így gondolom.

Úgy érzem, ha már ide evett minket a fene, akkor képesek lehetünk értelmesen szavakba önteni, hogy kinek mit jelent a művészet. Jelen esetben egy rajz példáján keresztül.
Nem tartom magam szűklátókörű embernek, aki elvből elutasítja azt, amit nem ért. Mégis, mintha a falnak beszéltem volna, mikor ezt mondtam. Ha egy alkotó megtudja, hogy nem tetszik nekem a műve, onnantól levegőnek néz? Mert úgysem fogom dícsérni? Mikor pedig megkérem, hogy mondja el nekem, mit lát benne művészinek, én vagyok leb*szva, hogy ezt úgysem érthetem, ehhez hajlam kell, stb. De azon csodálkozik ám mindenki, hogy "hú, nem fórumoznak a tagok, hú, nem kommenteznek a tagok, hú, de érdektelenek ezek a tagok". Nem értem én ezt.

Valaki kérem világosítson fel!