Sajnos kedvesen vannak érző lelkek,
s ez a világ egy rothadó bűzös verem,
melynek mélyéről meggyötört fáradt lelkek,
kiáltanak kétségbeesve segítségért!
Segítség?-sokaknak semmit sem ér!,
s míg hangjukat hallom mélyről,
fellegváram fátyla ledől,
s tehetetlenül fejem falbaverem.

az igazságtalanság sokaknak bársonyt oszt,
kik ebből élnek! De minket az élet ostoroz!
miért csapunk hát egymásra is?
Miért hangzik az igaz úgy, mint hamis?
Emberiség nyisd fel már a szemed!
mielőtt még megeszed farkasmódra gyermeked!

Húskoncokért verekszel!
"A húsosfazekem!"-kiáltasz fel,
s tíz kapzsi körömmel véded érdeked,
"Pofa be!"-terrorizálsz gyengébbet,
de nyelved seggébe vered, s nyalsz annak,
ki nálad erősebb!
Mert ezt diktálja az érdeked!
nyomd el a gyengébbet,
igaz, körötted már csak dögök vannak!
Falatozz hiéna! Te vagy az erősebb!

(A hiénánál is jön még erősebb,
s a hiéna is döglődő döggé lesz!)

Bp., 2005.05.15.