Terpeszkedik az álom:
szürke hályog a szemeiden.
Elakadtak a fények,
botorkálsz a sötétben.
Micsoda helyzet?!!
Felejtünk, hogy jobb legyen.
Csak, hogy jobb legyen.

Agyam egy zugában
elfeledett álmaim.
Mozdulatlan hevernek,
akár állataim.
Micsoda végzet?!!
Mind elvérzett.
Miféle végzet ez?!!!

Tudom, te mindent megadnál,
amit nem lehet. A terheket
te hordod magadnál
más helyett. És csak nevet
aki lát.

Nézz előre s ámulj!
Vérfodros az ég.
Belebukott a Nap is.
Mára már elég
a képmutatásból.
Mutasd, hol a fék!
Mára már elég.