Kezeidhez szent vér tapadt,
Sötét rejtély fedi arcodat.
Sikolyod hallom minden éjjel,
Ahogy rekedten száll a széllel.
Sápadt holdfény burkolja tested,
Mikor bőrödet véreddel fested...
Téged hívlak, sötét angyal!
Takarj be hideg szárnyaiddal,
Suttogj bűvölő szavakat,
Valóság már az akarat...
Rajzolj új álmokat nekem,
S hagyd, hogy mindet elhiggyem...
Tépj szét, marj belém,
Árnyalakként kússz felém,
Idd a vérem, mind Tiéd,
Csak maradj örökre még!
A ködfátyol lassan leszáll,
Éjfél…gyilkos nász vár...
Átkozz el, áldott légy,
Gyönyörű fekete fény!
Titkaid fátyla leszakad:
Mutasd végre arcodat!
Parázsló szemeid belém hasítanak...
Várok Rád, mikor elvérzik az alkonyat!