Hideg, komor most az éj,
Emlékek énekét súgja a szél,
S a Hold sóhaja a múltról mesél:
A távolba tűnt a mámor, kéj,
A rég elmúlt érzések,
Az elfeledett, halott kérdések.
Szívmben árva vágyakat keltenek...
Sóvárgok, mint a gyermekek...
Visszavágyom, múltam egyre hív,
Sosem teljesült álmokat idéz.
Emlékek énekét súgja a szél,
Lidércek éneke Rólad mesél...
Felszaggatják a sebeket újra,
S lelkem hiába rejtőzn, bújna,
A rémálom előtte ismét lepereg:
Fájó emlékek súlya eltemet.
Emlékek énekét súgja a szív,
Holtak áriája újra táncba hív,
Halálos keringő - feltép minden sebet,
S elaltatja vérben ázó szívemet.