Feltöltve: 2006-06-08 11:15:57
Megtekintve: 5952
A 22-es csapdája
Mikor tincseid közül nézel rám,
Édes egy érzés ám...
Tudom, hogy tudod, hát elfordulok.
Csak a szívemet bolondítod.
Olyan őszintén hangzik a hazugság
a szádból, hogy csak mosolygok.
Haragom halandó, nyitott az ajtó,
és sajnos tudom, hogy te is tudod.
Ki is használod folyton:
Mozdul a kilincs,
kattan a bilincs,
gyógyír nincs,
és nem is kell, csak érints!
"Leszünk mi még együtt jók és szépek."
Búgod lágyan felém.
Furcsa az élet. Szeretném, ha értenének.
De csak te egyedül. Te látsz belém.
Ki is használod folyton:
Mozdul a kilincs,
kattan a bilincs,
gyógyír nincs.
Édes egy érzés ám...
Tudom, hogy tudod, hát elfordulok.
Csak a szívemet bolondítod.
Olyan őszintén hangzik a hazugság
a szádból, hogy csak mosolygok.
Haragom halandó, nyitott az ajtó,
és sajnos tudom, hogy te is tudod.
Ki is használod folyton:
Mozdul a kilincs,
kattan a bilincs,
gyógyír nincs,
és nem is kell, csak érints!
"Leszünk mi még együtt jók és szépek."
Búgod lágyan felém.
Furcsa az élet. Szeretném, ha értenének.
De csak te egyedül. Te látsz belém.
Ki is használod folyton:
Mozdul a kilincs,
kattan a bilincs,
gyógyír nincs.
Hozzászóláshoz jelentkezz be vagy regisztrálj!
2008-04-17 14:46:30
hát köszi
2006-06-10 10:17:26
Köszönöm nektek:)
2006-06-10 09:58:07
:) 22-es csapdája -dejó.mondom ezt olvason el először.. ugyis minap is előjött.ezt a tételt húztam. aztán a tanár viccelődött . Tetszik a versed. Igaza van Kószának, jól visszaadod az érzést.