Előbb még féltünk,
most meg csak nézünk.
Szemek csüngenek rajtunk...
Észre sem vettük, hogy egy film szereplői vagyunk.

Válogatás nem volt.
A sors felkarcolt
minket a cellulózra,
és úgy lett összeollózva,

hogy itt nem lesz akció.
Nagy szavakat sem írt az író
meg nekünk. CSak elvagyunk.
Esténként elborozgatunk.

Felkelünk reggel,
és jöhet a púder.
Hosszú nap elé nézünk:
ma megint boldogok leszünk.

A reggeli ízlett.
Elkészült a díszlet.
A forgatás indul kilenckor,
és végig dirigál a direktor:

Most legyen nyár! Ne csak úgy állj!
Mintha szeretnéd, úgy csinálj!
Nyúlj felé és öleld át!
Ő meg, mint aki régóta vár már rád...