Hozz egy kis vizet a világra
hadd' lubickoljunk
elvonzotta tőle a királya,
halk szívkirályunk
aki be' a szavakat töltögettük
pohárba a szóban érmékből
rakjuk ki alkotott képük
amit ráfoltoztál a kezünkről
halvány mozgolódás
egy feltöltött medencébe
álmos rohanás
s sétálunk rajt' a tenyerébe
lopódzom, megforgatok néhány kormányt
és keresztülkiáltok a lámpa-hálók üres tornyán
mesél az erdő...
fellépünk a lépcső jeges pálya,
ahol végigkorcsolyázunk a feltöltött világba'...