Itt vagyok, lásd a szavakat megrágtam
és most a te szádba adom őket
mályva-szobában megfeketedetten
gondolok arra a napra, mit elhalasztottam
hamukupacokkal felöltöztetett
és kiballagott. a földre szegeztem
lomhán rámnézett: "Magyarországon igen kevés művészfilm van."
ismét láttam szemében a nyomós lenézést.
hálának tartom, hogyha hálának tarthattam
volna, ha nem ismerem föl.. (semmiség.)
Egészében véve szokatlanul mártom
a hajam egy közkinccsé váltott pocsolyában'
színtelen léptekkel talpam tarkómon nyom
pecsétet a hávös pontatlanságban
ázott kalácsok, üres halántékon
ülve néznek ki, le ablakunkon..