Nekidőlök és a hajam elektromos szálait
egy kéz szegezi a falnak.
megremegek, de nem enged szorításán.
hozzámhajol míg én vergődök
sokszor éreztem már ezt de
felhúzott szemhéjam megtöri a képet..
fáradok...
keresem a menekülőszigetem de nincs meg!
elrugaszkodom, lábam már nem éri a földet
pipacsfejek csiklandozzák csupasz talpam.
fáradok és ez senkit nem érdekel!
lábujjam megfeszül - egy utolsó selyemhernyó kúszik fel a combon.
nemsokára célba ér. de én undorodom tőle....