Szürke idő,eső s hamu
Porrá zúzott remények.
Bársonyos szellő ölelte át,
Együtt viharba fodultak
S velőt rázó sikolyt hallattak a fák.
Léptek a kihalt utcán,
Mik közelednek...
Félelem nélküli,üres szemekkel,némán,
Mint a halott ártatlan prédák.
Jön a kiábrándultság árnya,
Érzelmektől mentes világa
A létnek....
Melynek nyomában ágak reccsennek
Az élet súlyától s jajjok hallanak
Értetlenség homályából...
Egy szó ül mind ajkán,s
Együtt suttogják azt az egyet:
Miért?Miért tetted??!!