Hatalmas durranás,
utána csak üresség.
Beszippant a nyomás
És az állandó kétség.

Már megint bizonytalanság.
Minek? Nem én kértem, tudom.
Megint egy újabb örökkévalóság,
Mire ezt újra érteni fogom.

Süvít a szoba, a csend, a magány.
Fényért imádkozik, kér még életet,
De megöl mindent ez az új talány,
Mi tegnap még éltetett.

2005.08.12.