Neked írom, nem magamnak,
Hadd legyen súlya szavamnak!
Hadd legyen örömöm édes,
Hadd adjak, és ne kérjek!

Nem magamnak, neked írom,
Tálcán kínálom fel kínom,
Dalos torkom és néma szám,
Pőre bőröm és sok hibám.

Neked írom. Vagy magamnak?
Engedelmeskedem e parancsnak.
Eldobom, mit más becsül,
S gyűjtöm, mi kiérdemesül.

Magamnak írom, nem neked.
Ideje elengednem a kezed,
Ideje minden ruhám levetnem,
És gúnyosan felnevetnem.

Nem neked írok. Magamnak.
Ura vagyok a szavamnak.
Ura vagyok a világnak,
Ura vagyok, de hiába…