Új nap kezdődik, s új útra lépünk
Újjá lett a szívünk, s virág simítja minden léptünk,
Új ruhába öltözünk, rejtve a valót,
Új mosoly öltünk arcunkra, s lehetségesnek látjuk a hiábavalót

De minden mozdulat a régi,
Minden ugyanúgy fáj, mindenünk érzi,
Semmi sem változik, csak látszat csupán,
Ördögi kör..nap-nap után.

Mert az öltözet alatt ott rejlik csupasz létünk,
Létünk alapjai, s minden félelmünk,
Ott rejlik a palást alatt a céltábla
S a gonosz nyilát mindig belefúrja.

Mert csupasz lelkünk csak egyet akar,
Egy kart mely minden éjjel szeretettel takar,
Szeretet és ölelés, meg szerelem...
Ezt akarjuk minden új reggelen.

2006. május 23.