A1 The Day That Mauro Ran Over Elwy Yost
A2 Seattle/Washington/Prague 00/68 Chicago/Nixon/Reagan Circle-Fighting Machine
A3 Yuppie Restaurant-Goers Beware Because This Song Is For The Dishwasher
B1 Just Another Jive-Assed White Colonial Theft
B2 Why Are All The Dogs Dying Of Cancer?
B3 My Kitchen Is Tiananmen Square
B4 Any Movement That Forgets About Class Is A Bowel Movement
B5 (Untitled)

Mi kell az elmélyüléshez és a száguldáshoz egyszerre? Egy gyors bicikli… talán!
A 1-Speed Bike Aidan Girt elektronikus alteregója, aki az exhaust godspeed you!, és a black emperor montréali dobosa.
Egy Kanadai remekmű, mely pontos meghatározása a következő stílusokra bontható: dnb, break beat, industrial, noise, ambient, electronic, jazz, adic jazz. Néhol olyanak hat a zene, mintha mondjuk egy Björk vagy Portishead – Massive Attack egy-egy vokál alatti zenéjét hallanánk kifordítva.
A szerény 12-bites akais korszak óta a 1-speed bike továbbhaladt a fejlettebb módszerek felé, és debütáló zenéi teljes hosszukban elszántan punkosak, de egyúttal a háttérben mindig ott van a rozoga háttérhang, amit először a megegyező című albumon lévő 3 remixen halhattunk (cst004). A 1-speed bike-féle ütemmanipulációkra az a jellemző hogy az élő dobhangok pulzálnak és lélegeznek szerves dinamizmussal, és ezeket összevágva és loopolva gerincét alkotják olyan melodikus folyosóknak, amelyek az alig hallható és a mennydörgés között húzódnak. Néha olyan érzésem van, hogy egy állatkert (főleg tehenek és bálnák, kutyák) illetve egy cserép és fémipari gyár szakadt volna a fejemre.
A 1-Speed Bike alias Bottleskup Flenkenkenmikie Broklyn egyik kedvenc barátja és együttműködője, s amellett hogy egy igazán radikális és gondolkodó ember, aki kiáll a fegyver (pontosabban fegyverellenes) politikája mellett, zenélni is tud, hiszen az igazi neve Aidan és a munkája az elmúlt 7 évben nem volt más mint dobolni egy indiesége ellenére népszerű bandának, a GSYBE-nek! Amíg e státusz neki befolyást adott, nem tudja eléggé hangsúlyozni, azt hogy a saját projektje nem olyan, mint a kilenc darabos banda, aminek ő csak egy darabja volt.
Fura egy zene, mely a hallgató-befogadó szempontjából igencsak várat magára, hiszen kinek tetszhet egy ilyen?
Aki vágyakozik a város dühöngő nyugalmára (igen, jól olvastad – a városoknak megvan a maga hangulatok, melyek csak akkor elevenednek fel, mikor újra átmész rajta, s akkoris csak érzelmek és emlékképek gyanánt), szereti a zajok zenei variánsait
(tehát nem egy Cold meat industry kiadós Mental Destruction vagy In Slaughter Natives), és szeret elmélkedni… ez és egy szépen füstölgő, könnyedén csavarintott cigaretta, egy fotelba mélyedve, azt hiszem remek összhatást bír nyújtani.
Ajánlott bárkinek, aki kísérletező típus és nem ijed meg az electro és a noise dolgoktól, ajánlott a minimál és az aberáltabb break beateseknek, illetve a jass kedvelőknek, hiszen ez a zene, bár kissé hihetetlen, de ilyen post jazz féleség.

Egy szám letölthető: http://www.southern.com/southern/band/ONESP/sounds/seattle.mp3