Sokan mondták, de nem hittem el,
Kívülről erős, és semleges a kedvem,
De valójában gyenge szívem örökre fájni fog,
Megbántották, s lehet, a saját hibámból.

Nem mutattam, de fájt a búcsúzás,
Most egyedül vagyok, de nincs szabadulás.
Örökre szenvedni fogok, hisz mindenki elhagyott,
De a mosoly sose fog eltűnni arcomról.

Szép emlékek, amik soha el nem múlnak,
Vándorló lelkek, amik mindig itt hagytak.
Vidám vagyok, míg világ a világ,
De belülről maradk egy megtört kicsilány.

Belenéztem a tükörbe, de nem láttam semmit,
Szemeből a könny soha nem csordult ki.
Levettem szemüvegem, és eszembe jutott amit mondtak,
De ettől már soha el nem múló könnyekre fakadtam.

2006.01.14