Borús nap volt, ám kellemes idő. A kedvenc helyemen ültem a kertben, és figyeltem a tájat. Kicsit fújt a szél. Nem gondoltam arra, hogy mi lesz holnap, hogy mit fogok csinálni, hogy mik a gondjaim. Csak néztem a tájat, és tűnődtem. A tökéletesség és a harmónia öntött testet előttem nap mint nap, és nem mindig tudom értékelni. Nem tudok néha megállni, és eltűnődni az élet apró csodáin.
Kicsit lehűlt a levegő, így inkább elindultam a lakásba, és út közben is tűnődtem. Felnéztem a napra, ahogy sejtelmesen bocsátotta sugarait a földre a felhőkön keresztül. Reménnyel töltött el, és útra indultam. Elindultam a kitűzött céljaim után... és mai napig őket kergetem.