Hallom már a madarak énekét
látom már a világban a sok fényt.
Meghaltam tán és a mennyben vagyok?
Az nem lehet, én Élni akarok!

Nem, mégsem az égi paradicsom
csak az én kis elveszett világom,
megleltem magamban boldogságom
innen többé már elő sem mászom.

A rabság, mit magamnak kreáltam
megvéd engem, bár még nem hibátlan.
S lelkem nem fordul már ellenem,
Élni fogok, de érezni már nem!